|
|
|
| Előadó: | Budapesti Operettszínház Ördögölő Józsiás |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|
Tolcsvay László |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rockoperett |
| Címkék: | Keressük! |
Villikó:
Nézem arcodat, szívem ott maradt...
Idilló:
Két szívvel mit kezdjek, tillárom hajj?
Villikó:
Tiédet add ide enyémért cserébe...
Idilló:
Idegen szívvel én hogy éljek, hajj?
Villikó:
Tán ha egy helyen, tiéd s az én szívem,
holtomiglan, s nem csak egy táncra...
és ez nem titok, szívem láthatod.
Szeretlek, tillárom hajj!
Idilló:
Jöjj édesem, tarts szelíden,
ahogy a titkot parton a fűzfa.
Együtt:
Benned bízom,
te bízhatsz énbennem már ezután.
Villikó:
Ám, ha korán reggel nem kelsz fel,
vízzel megöntözlek mértékkel,
mert ki korán kel az néha aranyat lel
és a reggelit is készítsd el!
Idilló:
Jajj, ha ilyen lesz az ébresztő,
nem kap reggelit a szűk bendő!
Inkább visszabújok,
Villikó:
én meg hozzádnyúlok...
Együtt:
Nem kell kenyerünkbe kovász-élesztő!
Villikó:
Merre csörög vajon a dió?
Idilló:
Nem tudom de itt a mogyoró...
Villikó:
Mind a vita a játék lesz hamar.
Együtt:
Mert marakodni a gyík se' akar!
Azért mert mélyen szívemben a képed szép,
mint egy fenyőfából ácsolt szék...
Mégis ha rámnézel, vagy ha csak úgy becézel:
Arcod olyan, mint egy festett színes kép.
tánc
Együtt, egy helyen,
tiéd s az én szívem,
holtomiglan, s nem csak egy táncra
és ez nem titok, szívem láthatod,
szeretlek tillárom hajj!
Járjuk még a táncot, ébresztő!
Lábam olyan kemény mint a kő.
Nézzünk egymás arcát, mint a bazsarózsát,
jól mutat együtt itt minden egyes tő...
Hajj, hejj, hujj, hajj...
Halleluja, ugye tényleg szeret Ő?
1. rész, Fotográfus mesterek és fotóművészek íróportréi, 2024. április 27 – június 24.
2. rész, A múzeumi fényképészek íróportréi, 2024. június 27 – december 15.
2024-ben alapításának 70. évfordulóját ünnepli a Petőfi Irodalmi Múzeum, amelyet egy gazdag és sokszínű, gyűjteményeit bemutató kiállítássorozattal ünnepel meg. Ennek a sorozatnak képezi az első részét A halandóság törékeny arcai fotókiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményének íróportréiból. A jubileumi tárlat olyan válogatást mutat be a múzeum archív fényképeiből, amely sajátos keresztmetszetet nyújt az irodalom jeles szereplőiről éppúgy, mint a magyar fotótörténet kiemelkedő alkotóiról.
A kiállítás felépítése rendhagyó, mivel azonos főcím alatt két önálló, időben egymást követő tárlat szerepel. Az elsőn (2024. április 27 – június 24.) az archív írói arcképekre, míg a másodikon (2024. június 27 – december 15.) a múzeumi fényképészek munkája során készült portrékra kerül a hangsúly. A két egymást követő tárlat összesen mintegy 150, a múzeum tulajdonában lévő klasszikus magyar író arcképét vonultatja fel.
Végigtekintve a kiállításon, a látogató számos ismerős fényképre bukkanhat. Ki ne látta volna tankönyvében a megtört tekintetű Arany, az igéző Ady, a kalapos dendi Kosztolányi vagy a vigasztalan Juhász Gyula fotóját? Közös bennük, hogy valamennyit a PIM fotógyűjteménye őrzi.
A múzeum már 1954-es megalakulásakor kiemelt jelentőséget tulajdonított a fotográfiáknak, amelyek műtárgyként, készítőjüket is megnevezve kerültek be a nyilvántartásba. Az áprilisban megnyílt tárlat válogatás a Művészeti, Relikvia- és Fotótár 40 ezer darabos írói ikonográfiai kollekciójából, a PIM fotógyűjteményének legértékesebb egységéből. A Művészeti Tár fotógyűjteménye országosan is a legnagyobb írói képi adatbázis, és mint ilyen, nélkülözhetetlen kiállítások, irodalmi kiadványok összeállításakor is.
Az első bemutatón (2024. április 27. – június 23.) szereplő, időrendben kiállított mintegy 80 fénykép neves fotográfusok – Simonyi Antal, Ellinger Ede, Uher Ödön, Székely Aladár, Rónai Dénes, Pécsi József, Escher Károly, Zinner Erzsébet, Balla Demeter, Gink Károly, Molnár Edit, Szilágyi Lenke és többek - munkáin keresztül egyben fotótörténeti ívet is felrajzol, érzékeltetve, hogyan alakult a portréfényképezés technikája és szemléletmódja a korai és a legújabb felvételek között eltelt mintegy 150 évben. A tárlat legkorábbi fotográfiája Tiedge János Vörösmartyt ábrázoló felvétele 1854-ből, míg a legutóbbiak a 2000-es évekből valók. A kiállítás az irodalom és fotográfia egyfajta izgalmas találkozására invitál.
A gyűjtemény bővelkedik különleges, korai fényképészeti eljárással készült eredeti fotográfiákban. Kiemelkedik közülük Székely Aladár Ady Endréről 1915-ben készült dedikált fotója, Simonyi Antal Jókai Mórról, illetve Arany Jánosról készült albumin fényképei, Ellinger Ede Arany János fényképe, Balogh Rudolf Molnár Ferencről haditudósítóként készült fotója, vagy Edward Steichen, a divatfotózás úttörőjének Molnár Ferenc portréja, és Kaffka Margit albumin fényképe.
A halandóság törékeny arcai címet Juhász Ferenc Molnár Edit Íróportréim című 1973-as pécsi kiállítására írt megnyitóbeszédéből kölcsönöztük.
A második kiállításon (2024. június 27. – december 15.) a PIM fotósai (Berekméri Zoltán, Flesch Bálint, Bókay László, Dobóczi Zsolt, Belicza László Gábor, Gál Csaba és Birtalan Zsolt) által az elmúlt évtizedekben készített íróportrékra kerül majd a hangsúly.
A kiállítás kurátorai: Kovács Ida és Kemény Aranka irodalmi muzeológusok, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: Mihalkov György, PIM
