


| Előadó: | Rico |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |

Rico
Összepakoltam a holmimat, feltöltöttem az akut
Lent rutin lett, hogy lendületből rúgom ki a kaput
Még visszanézek egyszer, látom integetni Anyut
A szél fújja le a cigarettám végéről a hamut
Ahogy kinyílik a csomagtartó bedobom a tatyómat
Visszanézek egyszer, látom mind a kettő bratyómat
Megszakad a szívem, mikor elgurul a verda
Ha menni kell az tökmindegy, hogy szombat e vagy szerda
A várostábla után csendben bámulom az eget
Elképzelem, hogy Mama fentről büszkén rám le nevet
Elmosolyodom kicsit, aztán a könnycsepp kap teret
Mert egyedül kell átvészelnem megint majd egy telet
A reptéren a búcsúcsókok csattannak sok homlokon
A felhők felett gondolkodom legtöbbet a gondokon
De mindegy merre megyek, mert én ahol vagyok ott nyomom
Hogy Anya mindig hazavár, és Gyöngyös az otthonom
Miss Mood
Áldozatot hoztam de túl nagy volt nekem az az ár
Nincsen többé gyerekkor, elrepült a sok laza nyár
Nincsen kulcs a visszaúthoz, túl rozsdás lett a zár
Már csak a tudat vigasztal, hogy Anya mindig hazavár
Rico
Tudod akármerre megyek, ez az élet geci kemény
Ó Uram válts meg, mert a világ csak egy túl nagy pohár
Amiben nem juthatott a magamfajta gyerekeknek
Még egy deci remény se, csak egy pár csepp
Megérkeztem 90 04.27.
Megdöglenék ha kell de céltudatosan úszom még
Csak az Isten tudja azt, hogy leszek e még 24
A családom a szegénységből egyszer majd kihúzom még
23 éve szültél Édesanyám ide le
De mosolyogj, eljött a te legkisebb fiad ideje
Bár leszarom a sikert, hogy az irigységük hideg e
Mert csak az érdekel, hogy a szívük vajon figyel e
De eljön majd a nap amikor rám bízod a csekkeket
Mert felnőtt a kis kölyök, aki régen még fölcsengetett
Sosem voltam jó, nem tiszteltem a bölcsebbeket
De a változásnak jönni kell, meguntam a könnycseppeket
Miss Mood
Áldozatot hoztam de túl nagy volt nekem az az ár
Nincsen többé gyerekkor, elrepült a sok laza nyár
Nincsen kulcs a visszaúthoz, túl rozsdás lett a zár
Már csak a tudat vigasztal, hogy Anya mindig hazavár
Rico
Összepakoltam a holmim, de most nem izgat a telóm
Hulla fáradtan indulok este túl sok volt a melóm
Lent várom a taxit, a fülesben szól a Demo-m
De még mindig nem tudom, hogyan élhetnék meg MO-n
Nem véletlen hogy több tízezren mennek innen Nyugatra
De ha landol a gép, hangolok a célra, meg az utamra
Nem beszélek mellé és ezt minden dumám mutatja
Anya ért, de az érzi, aki a kiutat kutatja
Megálmodtam, ha nem leszek majd minden spanom zokog
Ahogy fordulunk a Dobóra, a szívem jobban dobog
Ha körbe nézek látom azt, hogy megvártak a romok
Te is látod honnan jövök nincsen tengerpart meg homok
A ház előtt az öreg lent a szemetesbe matat
Én úgy kapkodok a kóddal, mintha lenne rajta lakat
De mindegy merre megyek a világban, az ég alatt
Mert Anya mindig hazavár, és ez legbelülről fakad
Miss Mood
Áldozatot hoztam de túl nagy volt nekem az az ár
Nincsen többé gyerekkor, elrepült a sok laza nyár
Nincsen kulcs a visszaúthoz, túl rozsdás lett a zár
Már csak a tudat vigasztal, hogy Anya mindig hazavár
2x



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.