


| Előadó: | Punnany Massif |
|---|---|
| Album: | FEL #1 |
| Megjelenés: | 2013 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Iványi Szabolcs Bolbach Gábor Farkas Roland Sándor Felcser Máté Szekeres Norbert Piszkár Bálint Antal Lipics Gergely |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Lazítani kell az életben..
Lakatra zárt szerelem, mélyrepülő alagút,
berögződve hajtogatod a bajt, a bút.
Vonzás törvény, paranoia bimbó,
fától az erdőt nem látva minek fahintó?
Aminek mennie kell, menjen. Hidd el, engedd el!
Ne keverd terveid érzelmek vezérelt elvekkel.
Személyek és tárgyak, be nem teljesült vágyak,
gondold végig neked hány hiányzik és te hánynak.
Viselkedési minta, instant színes borító,
kaméleon korszakban mondd, hol van az origó?
Ami belül az te, a többi tré,
az erős kiengedi magából, amitől fél.
Szeress amíg nem fojt, míg lüktet a szív,
sose legyél passzív, hogy maradhass masszív.
Ha döntened kell, válassz, ettől leszel teljes.
Utad végén derül ki, hogy melyik csapás helyes.
Elkeseredett Felcser, a problémádat felejtsd el,
ne eszement elmével megkent, légy eleven ember.
Ha a szar lököget, kecsesen engedd el,
a balansz mindig megvan, úgy hogy kell a fel a fejjel.
Míg vigadunk mi sírva, ez visz minket sírba.
Vagyonunk nincs, de sorsunk meg vagyon írva.
Habiszti boys és hiszti girls,
Keresd, amivel teremtesz, ne azt, amivel ölsz.
Vége van, nem bírom, elég volt, ennyi.
Nem engedek a búnak hagyom továbbmenni.
Ha a káosz beszippant, ne vedd fel,
ahogy jött úgy majd megy, gyerünk lazán, engedd el.
Ha az utolsókat rúgom majd, nem adom fel,
mert a paráimat tudatosan engedgetem el.
Most ne a kéz fel, csak, fogd fel ésszel,
ha szarral dobálózol, azzal semmit nem érsz el.
Egyedül vagy párban - nem jó, hogyan jó másnak?
Hogyan van az örök, mi van, ha vége lesz majd másnap?
A kritériumod egyre nagyobb burkot rád rak,
Engedd ki, a Földön még érző szívek várnak.
Fontos a pontos, ki késik tiszteletlen,
így maradhat névjegyed meg másnak díszkeretben.
Zavaros helyzetekben az okos enged,
te is képes vagy rá, tudom, a hitem benned - jó.
Jobb - bal, unalmas útirány,
ezzel fékezni a hazám érzem élet puritán.
Hogy változzon valami, neked leszek fejsze.
Egy helyben álltak a nép nevében, ezt ne.
Türelem, mély levegő, van, hogy rosszabb.
Rajtad múlik, hogy ez rövidebb vagy hosszabb.
Ha tele a pohár és lépned kell,
egy dolgot ne felejts el - engedd el.
Ha féltékeny vagy és irigy - engedd el.
Ha számító és konok, akkor - engedd el.
Ha utálnak a rokonok - engedd el, engedd el, engedd el.
Ha sok benned a rosszindulat - engedd el.
Ha kerülnél kínos szitukat - engedd el.
Ha csak kutya vagy, ami ugat - engedd el, engedd el, engedd el.
Vége van, nem bírom, elég volt, ennyi.
Nem engedek a búnak, hagyom továbbmenni.
Ha a káosz beszippant, ne vedd fel,
ahogy jött úgy majd megy, gyerünk lazán, engedd el.
Ha az utolsókat rúgom majd, nem adom fel,
mert a paráimat tudatosan engedgetem el.
Most ne a kéz fel, csak, fogd fel ésszel,
ha szarral dobálózol, azzal semmit nem érsz el.
Lazítani kell.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.