|
|
|
| Előadó: | Kontroll |
|---|---|
| Album: | Önmagazin |
| Megjelenés: | 2013 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|
Ketioz |
|
| Kiadó: | Inkubátor Stúdió |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Ketioz:
Egy nap, mikor felkelek,
valakivel rosszat teszek.
Lehet, hogy csak véletlenül,
de lehet, hogy direkt teszem!
Egy nap, mikor elindulok,
az emlékedtől távolodom.
Te fekszel a fűben némán, egyedül,
míg én egy dalt dúdolok.
Kontroll:
Úgy csapsz be másokat, mint magad mögött az ajtót,
hogy betapasszák a szádat, muszáj hozzá ragasztó!
A kamu totál pofán ver, szerencse, hogy épp nem fáj,
kibasztál velem, vagy csak ugratsz, mint egy mountain bike.
Rakjál nekem keresztbe, tudod mostantól úgyse megy!
Úgy szerzel majd új sebet, rajtam teszteled az új cseled!
Az időmet akár elrabolod, a legjobb napomat elnapolod,
tönkre teszed amit megalkotok, ne hallgassatok erre, bolond!
Tiszta nagy a gáz, épp akkor oldasz kereket,
minden disznóság ellen, nem csak a sárba hempereg.
Bennem is a düh, előjön, hogyha úgy vesszük,
megszületik magától, és nem kell, hogy újra élesszük.
Hello, kedvesem, tudod, lehoznám a csillagokat,
csak hát valami bűzlik itt, meg érzem az illatokat!
Nem javulunk már meg, én azért csak drukkolok,
Törd a fejed, hogyan árts, amíg én egy dalt dúdolok!
Refrén: x2
Mindennek ára van, semminek se értéke!
Ha viszed valamire, mindenki más féltékeny!
Aki másnak vermet ás, nehogy te is bele ess!
A két K nyughatatlanabb, mint a Johnny Cash!
Ketioz:
Az emberek gonoszak, az emberek kedvesek,
az emberek gazemberek, de egyesek rendesek.
Mindenki csinált má' jót is meg rosszat is,
hallottam má' tőled is meg innen is meg onnan is.
Fú, de nagyon szeretnek, fú, de nagyon utálnak,
szembe szevasz bátyja, mögötted meg kurva anyádat!
A családok fele, egyenesen röhejes,
anyád elhagyja apádat, mer' má' nem olyan helyes!
Lecsúsztunk a lejtőn, nincsen itt már tisztelet,
nyolcadikban a lány kurva már, nem kisgyerek!
Nem vagyok túl öreg, de megéltem már sokat,
van egy véleményem, de megértek másokat!
Csak magunkra figyelünk, lefelé meg taposunk,
nem ismerem, nem érdekel, ilyen a mi típusunk.
Az élet olyan sztori, aminek tudod a végét,
ne másokkal háborúzz, magaddal köss békét!
Refrén: x2
Mindennek ára van, semminek se értéke!
Ha viszed valamire, mindenki más féltékeny!
Aki másnak vermet ás, nehogy te is bele ess!
a két K nyughatatlanabb, mint a Johnny Cash!
Nyolcvan éve, 1945. február 6-án született Bob Marley, akinek neve egyet jelent Jamaicával és a reggae zenével. A Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyaga.
Robert Nesta Marley néven látta meg a napvilágot a karibi sziget egyik eldugott falujában, egy angol apa és egy fekete tinédzser lány gyermekeként. Apja rögtön születése után eltűnt életéből, nem sokkal később meg is halt, Marley csak egy fényképről ismerte. A zenei karrier reményében tizennégy évesen ment Kingstonba, ahol kezdetben nyomorgott, de aztán szárnyai alá vette a reggae atyjának számító, buzgó rasztafári Joe Higgs. Ő hozta össze a Wailers együttest, amelyben Marley mellett a műfaj másik két legendája, Peter Tosh és Bunny Livingston zenélt. Jóllehet volt néhány helyi sikerük, túl messzire nem jutottak, így 1966-ban a feloszlás mellett döntöttek. Marley fél évig egy amerikai autógyárban dolgozott, ekkoriban nősült meg. Felesége, Rita haláláig társa, háttérénekesnője maradt, s három gyermekük született, de Marley-nek több házasságon kívüli gyermeke is volt.
Hazatérve újjáalakította a Wailerst, s a reggae gyökereit kutatva tanulmányozta az 1930-as években Jamaicában létrejött rasztafári szektát. A raszták a Biblia sajátos értelmezéséből kiindulva Hailé Szelasszié etióp császárban látták a megváltót, Etiópiában pedig "az Ígéret Földjét".
A spirituális megvilágosodás után élete, személyisége is megváltozott: nemcsak a jellegzetes, fürtökbe font raszta-frizurát kezdte hordani, visszatért az afrikai gyökerekhez, hitvallását vegyes származására utalva így fogalmazta meg: "Nem állok a fehér ember oldalán és nem állok a fekete ember oldalán, Isten oldalán állok".
A Wailers nem csak szórakoztatni akart, kiállt az elnyomottak, a szegények mellett, a hitről és a szabadságról énekelt, amibe beleértették az általuk megvilágosodást hozó szent fűnek tartott marihuána fogyasztásának szabadságát is.
A Wailers első, Jamaicán kívül is terjesztett lemeze 1973-ban jelent meg, Marley neve a következő évben lett világszerte ismert, amikor Eric Clapton feldolgozta I Shot the Sheriff című szerzeményét. A Wailers 1974-ben a soul nagy csillagának számító Sly and the Family Stone előzenekaraként mutatkozott be az amerikai közönségnek, néhány előadás után azonban kirúgták őket a turnéból, ugyanis sokkal nagyobb sikerük volt, mint a fő attrakciónak. Nem sokkal később Tosh és Livingston a szólókarrier reményében kilépett (mindkettő sikeres lett, de korántsem annyira, mint Marley, Tosht 1987-ben máig tisztázatlan körülmények között lőtték le.)
Marley új zenészekkel folytatta, a vokálban helyet kapott felesége, Rita is. 1975-ben jelent meg Natty Dread című albuma, ezen hallható a No Woman, No Cry, egy év múlva a Rastaman Vibration már az amerikai lemezlistán is előkelő helyet ért el. Marley politikai töltetű szövegei égető társadalmi kérdésekkel foglalkoztak, ugyanakkor zenéje lehetőséget adott arra, hogy hallgatói kikapcsolódjanak, rövid időre elfeledkezzenek bajaikról. Teltházas koncerteket adott és világsztárnak számított, Jamaicában azonban még ennél is többnek: élő legendának, prófétának, a nemzet hangjának. Ő népszerűségét kihasználva törekedett a zűrzavaros hazájában szemben álló politikusok kibékítésére, 1976-ban egy
ingyenes koncertje előtt két nappal merényletet követtek el ellene, ám sebesülten is a színpadra állt és a béke hangján beszélt.
Végül sikerült elérnie, hogy az ősi ellenfelek két évvel később nyilvánosan, stílszerűen egy Marley-koncerten békejobbot nyújtsanak egymásnak.
Sorra követték egymást kiváló albumai (Exodus, Kaya, Babylon By Bus, Survival) és a remek dalok. Az énekes a színpadon valóságos extázisban zenélt és lüktető muzsikájával hallgatóságát is magával ragadta. Épp egy amerikai turnéra készült, amikor 1981 tavaszán a New York-i Central Parkban
kocogás közben összeesett, és az orvosi vizsgálat során kiderült, hogy rákbetegségben szenved
a kór átterjedt az agyára, tüdejére és a májára is. Alig 36 évesen, 1981. május 11-én halt meg Miamiban, temetését Jamaicában nemzeti gyász követte, díszsírhelyet kapott Kingstonban, ahol múzeuma is van.
Bob Marley hatással volt a zenére, divatra, a politikára, a kultúrára, 75 milliónál több lemeze kelt el világszerte
a halála után kiadott, legnagyobb slágereit összegző Legends című album 871. hete szerepel megszakítás nélkül a Billboard magazin 200-as listáján és csak a Pink Floyd Dark Side of The Moon című lemeze előzi meg. Zenei örökségét viszi tovább Ziggy fia, számait újra és újra feldolgozzák, de azért a Could You Be Loved, a Redemption Song, a Get Up, Stand Up, a One Love, az Is This Love az eredeti változatban a legjobb. Marley bekerült a Rock Dicsőségcsarnokába, még évtizedekkel halála után is a legjobban kereső hírességek között van, sőt nevét viseli az első marihuána-világmárka, a Marley Natural termékeket a kannabiszt legalizáló országokban lehet megvásárolni. Első európai szobrát a Bánátban, Diószegpusztán (Banatski Sokolac) állították fel 2008-ban. Életéről 2012-ben dokumentumfilm készült, amelyben addig ismeretlen dalai is felhangzottak, tavaly pedig bemutatták a róla készült Bob Marley: One Love című játékfilmet, Kingsley Ben-Adir főszereplésével.
Fotó: Bob Marley Facebook
