


| Előadó: | Children of Distance |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ács Róbert Nyári Roland Somogyi Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Megremeg a föld, előtörnek a vágyak,
szárnyak nélkül is messzire szállnak
Várok rád oly nagyon, de tudhatnád
nem venném zokon, ha itt hagynád
Nekem a szíved egy éjen át,
elég volna, hogy ne úgy keljek át,
Mint szellem a puszta rabjaként,
Láncaim ne a rémség harapja szét.
Csak kövess az úton, kéz a kézben,
más és más létsíkon.
Egy életjelet küldök, csak várj még,
bilincsbe verve tűrök.
Örökkévalóságnak érzem, de tudom,
hogy egyszer nekem is végem,
majd újra együtt éljük át,
csak várd azt a gyengéd éjszakát.
Refrén:
Egy dobbanás
Egy lüktetés
Egy kézfogás
Egy szívverés
Még dobog a szív,
Még lobog a láng,
Követlek Téged az éjeken át.
Rólad álmodtam, titkon az álmomban
Hallom messze a hangodat
Szívem legbelül tőled ébred fel
Most már tudom, Te vagy az életjel.
Bennem élsz, újra átélném,
Együtt leszünk még a végén,
Szívem legbelül tőled ébred fel
Most már tudom, Te vagy az életjel.
Talán nem létezett, mégis átéltem,
Érted újra írnám, de másért nem,
A szívemből indulsz, az ereken át,
Bennem élsz, a hatalmat nem veheted át,
Segíts! Fel kell ébrednem,
kettőnket csak ez tarthat életben!
Tudom nem lép más már a helyembe
már nem számít mit tettél velem, de
most nem sírok, pedig belehaltam
Mennék, de a szívem már neked adtam
Vigyázz rá, amíg nem jövök érte
Amíg nem leszek itt még ne legyen vége!
Te vagy az álmom, szinte biztos
Csak remélem, hogy nem álmodom
Félek tőled, a többi titkos,
De majd találkozunk, túl az álmokon...
Refrén:
Egy dobbanás
Egy lüktetés
Egy kézfogás
Egy szívverés
Még dobog a szív,
Még lobog a láng,
Követlek Téged az éjeken át.
Rólad álmodtam, titkon az álmomban
Hallom messze a hangodat
Szívem legbelül tőled ébred fel
Most már tudom, Te vagy az életjel.
Bennem élsz, újra átélném,
Együtt leszünk még a végén,
Szívem legbelül tőled ébred fel
Most már tudom, Te vagy az életjel.
Telesírtam egy levelet szépekkel,
Hátha visszajön valami életjel,
Hogy még mind és mennyire,
Hogy még mind és mennyire
Hiányzol, és fáj a szív még,
Eltolnék egy cigit, hogyha szívnék,
Ha innék, italba fojtanám bánatom,
Ha sírnék, azt mondanád szánalom.
Így még azon a pár napon,
Az ágyon döglődöm, a szakítás fáj nagyon.
Álmodom néha még azt, hogy te meg én,
Ugyanúgy vagyunk, mit a kapcsolat elején.
Nem tudtam nélküled lélegezni,
Ha megláttalak kezdtem el éledezni.
Néha valóra válnak a tiszta álmok,
Csak egy életjel, amit visszavárok.
Refrén:
Egy dobbanás
Egy lüktetés
Egy kézfogás
Egy szívverés
Még dobog a szív,
Még lobog a láng,
Követlek Téged az éjeken át.
Rólad álmodtam, titkon az álmomban
Hallom messze a hangodat
Szívem legbelül tőled ébred fel
Most már tudom, Te vagy az életjel.
Bennem élsz, újra átélném,
Együtt leszünk még a végén,
Szívem legbelül tőled ébred fel
Most már tudom, Te vagy az életjel.
Te vagy az életjel.
Te vagy az életjel, te vagy az, te vagy az, te vagy az életjel.
Te vagy az életjel, te vagy az, te vagy az, te vagy az életjel.



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.