|
|
|
|
|
| Előadó: | United |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Romhányi Áron |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Velem eddig még azt hiszem
nemigen fordult elő az, hogy zavarba jöttem, hosszú
évek rutinja áll mögöttem, legyen az
vizsga, a színpad, vagy akár a mai témánk, ami
nem meglepő módon most az újdonság kedvéért a
nő. Nem mondhatnám, hogy felemelő ezért a
következő meghökkentő mese: nincs még egy
éve sem, hogy egy szegedi klubban parti volt egy
pénteken, jókedvünk végtelen nyarán
lazán a funkyra mozogtunk, amikor
"nézz csak oda" - szólt rám egy haverunk, s ott volt
Ő, az a szem, az a hő, az a mosoly, az a
fő, hogy ne legyen semmi zökkenő. Lassan
közelítek, de nem ismerek magamra, ami eddig
működött, most engem hoz zavarba, fokozato-
san szembe kell néznem a kudarccal, a haverunk meg csak
legyint, és azzal vígasztal, hogy:
Semmi különös, mind ugyanolyan, egy se
hibátlan, csak a kép tökéletes
Semmi különös, mind ugyanolyan, egy a
világban, ugyan hagyd, nem érdekes
Végre valaki
megmagyarázhatná nekem, hogy miért van az, hogy ha
valaki valakit igazán akar, az rosszul fogalmaz, a
bénító vágytól eleve megszűnik a humora, és a
kedves szeme rosszabb, mint egy kamera. Pár
hét volt a lábadozás az eset után, bár ez a
felszín csupán, gondoltam legközelebb tán javíthatok a
műhibán, de persze nem láttam őt soha, nem
csoda, hogy már nem is figyelek oda. Nemrég aztán
újra összefutottunk - ilyen a véletlen - és rögtön
élesben beszélgettünk négyesben, később a
barátnője a haverommal úgy összemelegedett, hogy máris
ketten maradtunk, és ránk esteledett. A
végén kiderült az, hogy valami mégsem stimmel, és
közöltem, hogy ne haragudj, de mennem kell. Kissé
csalódottnak tűnt, amikor a kabátomért nyúltam, és még
hallom, ahogy a barátnője mondja neki nyíltan:
Semmi különös...
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
