|
|
|
| Előadó: | United |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Romhányi Áron |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Velem eddig még azt hiszem
nemigen fordult elő az, hogy zavarba jöttem, hosszú
évek rutinja áll mögöttem, legyen az
vizsga, a színpad, vagy akár a mai témánk, ami
nem meglepő módon most az újdonság kedvéért a
nő. Nem mondhatnám, hogy felemelő ezért a
következő meghökkentő mese: nincs még egy
éve sem, hogy egy szegedi klubban parti volt egy
pénteken, jókedvünk végtelen nyarán
lazán a funkyra mozogtunk, amikor
"nézz csak oda" - szólt rám egy haverunk, s ott volt
Ő, az a szem, az a hő, az a mosoly, az a
fő, hogy ne legyen semmi zökkenő. Lassan
közelítek, de nem ismerek magamra, ami eddig
működött, most engem hoz zavarba, fokozato-
san szembe kell néznem a kudarccal, a haverunk meg csak
legyint, és azzal vígasztal, hogy:
Semmi különös, mind ugyanolyan, egy se
hibátlan, csak a kép tökéletes
Semmi különös, mind ugyanolyan, egy a
világban, ugyan hagyd, nem érdekes
Végre valaki
megmagyarázhatná nekem, hogy miért van az, hogy ha
valaki valakit igazán akar, az rosszul fogalmaz, a
bénító vágytól eleve megszűnik a humora, és a
kedves szeme rosszabb, mint egy kamera. Pár
hét volt a lábadozás az eset után, bár ez a
felszín csupán, gondoltam legközelebb tán javíthatok a
műhibán, de persze nem láttam őt soha, nem
csoda, hogy már nem is figyelek oda. Nemrég aztán
újra összefutottunk - ilyen a véletlen - és rögtön
élesben beszélgettünk négyesben, később a
barátnője a haverommal úgy összemelegedett, hogy máris
ketten maradtunk, és ránk esteledett. A
végén kiderült az, hogy valami mégsem stimmel, és
közöltem, hogy ne haragudj, de mennem kell. Kissé
csalódottnak tűnt, amikor a kabátomért nyúltam, és még
hallom, ahogy a barátnője mondja neki nyíltan:
Semmi különös...
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
