|
|
|
| Előadó: | Rönk |
|---|---|
| Album: | HATEköznapok |
| Megjelenés: | 2013 |
| Hossz: | 4:13 |
| Szövegírók: |
Papp Zsigmond (Yiga) |
|
Kún Norbert (Nörb) Salamon Gábor (KisG) Papp Zsigmond (Yiga) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Falusi Punk |
| Címkék: | Keressük! |
Intro
Szeretem a költészetet, mert van benne élvezet
Főleg hogyha hiányzik valahonnan egy ékezet
Szarba szökkent a szerelmünk, arcunk már aszott
Ha rám néznek, azt mondják: ez jó régen baszott!
Verze 1
Nem tudom, mért csinálom, hisz’ kár a szó beléd
Mondhatnám más nyelven, de akkor nem értenéd
Mindegy, hogy milyen nyelv: angol, francia vagy német
Száz szónak is egy a vége: kapjad be a brémet
Neved sajnos nem fedi le csodás személyiséged
Hogy királynőt jelent nem enyhít a körülményen
És hogyha megkérdik tőlem, ki volt a hülye: ő vagy én?
Arra gondolok, hogy de jó hogy nem lettem vőlegény
Refrén 1
Regi, ez a név hazug, hazug, mint a szó
Parafuso meu pao para abaixo
Regi, ha az igazság fáj, ott az ajtó
Parafuso meu pao para abaixo
Verze 2
Szoszem beszéltél pöszén, kardra nem mondtad, hogy pallosz
De ez nem változtat a tényen, hogy nem vagy más csak egy fallosz
De ne aggódj, hisz ez a szám csak egy apró részlet
Siess az osztásért, tudod, amíg tart a készlet
Elhagytál a télen, nem vártál a tavaszra
Szakítottunk, de egész pontosan te dobtál a faszra
Miért nem tudtál várni a szebb kor tavaszára?
Most hát el kell küldjelek a halál faszára
Refrén 2
Regi, ez a név hazug, hazug, mint a szó
Parafuso meu pao para abaixo
Regi, dobtál a faszra, bravo bravissimo
Parafuso meu pao para abaixo
Szóló
Refrén 3
Regi, ez a név hazug, hazug, mint a szó
Parafuso meu pao para abaixo
Regi, ha az igazság fáj, ott az ajtó
Parafuso meu pao para abaixo
Outro
Hülye voltam, elbasztam, mea maxima culpa
Rohadjon meg, ott ahol van az a büdös kurva
Sajnálom, de többé már nem kell a hazug szó
Parafuso meu pao para abaixo
Parafuso meu pao para abaixo
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
