|
|
|
| Előadó: | Aller |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Iskolám kapuja előtt állok ami tárva
Nyitva van ti is jöhettek utánam csak bátran
Mutatom az épületet ami nemrég lett új
Viharos estéken ide semmilyen szél nem fúj
A falak tiszta stabilak a diákokra nem omlik
Itt még a 3 hónapos sajtos buci sem romlik
Mondhat bárki bármit, hiába mert nem hallom
2010-ben kezdődött el itt az én harcom
Azóta tart ez, de megéri azt gondolom
Érettségi után már a minőségit kortyolom
Itt a tornaterem, mindenki szíve csücske
Fociznak a srácok akkor gyere inkább csüccs le
Nézzük meg a termeket régen itt írtam verseket
Két éven keresztül élveztem végig a perceket
Jól van nem mindet, valaki mindig segített
Mikor rosszul éreztem magam jobb kedvre derített
Erről szól az egész nem csak a tanulásról
Ha sulit akarsz választani ne gondolkozz másról
Ide gyere barátom hidd el ezt nem bánod meg
Ha hideg van ezek a falak óvnak téged meg
K-E-R-I
K-E-R-I ez a mi sulink
Ez a mi sulink, jól mondják a srácok
Az egész iskola emlékezni fog majd rátok
Mikor a rácsok bezárnak a 4 fal közé
Közben nálunk a termekben folyik majd expozé
Mindenki élvezni fogja, ti meg bent ragadtok
Saját hibátok lesz ha ezután mégis maradtok
Én utat mutathatok öreg Návay Lajoshoz
De a tanulás alól semmi nincs ami feloldoz
Lehet szép az udvar, lehet kávégép
Mikor tanulni kezd valaki változik az énkép
Csak nem mindegy hogy milyen körülmények között teszed
Lehet vitatkozni úgyis elmegy majd az eszed
Ha megeszed, amit eléd raknak
Közben az anyagról meg egy jó nagy semmit tudnak
Én megmutatom, milyen itt egy óra
Ha szigorú a tanár egyből ugrunk első szóra
Jó esetben, ezt ide kellett tennem
De én legalább megmondom, szemtől szemben
Nem fényezem a tanulást, csak a közösséget
Profi rímekkel káprásztatom a közönséget
Hisz ilyen is kell néha, hogyha az agyam lefáradt
Ha nincs meg a leckéd a tanár máris téged támad
Ez nem azért van hogy az 5ös helyett 1est hozzál
Csupán azért hogy ezidő alatt megváltozzál
Az ünnepségek miatt gyakran viselhetsz majd inget
Elegancia: hát ezért válassz minket!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
