|
|
|
| Előadó: | Z.Z. |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap, Hip-Hop |
| Címkék: | Keressük! |
Annemay:
Sötét éjszakában csak tűnődöm ülve,
Megöl a magány, de már nem félek,
Egyszer vége mindennek, nincs hova mennem
Elkapnak egyszer, és már nem lélegzem
Z.Z.:
Sajnálom, de egyszer mindennek vége,
Ha hiányzom, akkor nézz fel az égre
Én ott leszek örökre, onnan vigyázok rád
Viszlát, nincs tovább, már várnak rám odaát
De szemem téged lát, te vagy ki visszaránt
Kérlek engedj el, most tényleg mennem kell
Engem már vár egy hely, ne félj minden rendben
A földi életben oly sokat tévedtem
Bocsásd meg nekem, amiket megtettem
Emléked örökre szívembe rejtettem
Volt hogy elvettem, volt hogy elvették
Itt nem számít már, csak régi szép emlék
Annyit kérek még, soha ne felejts el
Az évek megmaradnak, csak a testem temesd el
Amit a sors elrendel, érkezünk és távozunk
Igérem várni foglak, tudom még találkozunk
Annemay:
Temetőbe, sírkőbe neked rajzolok,
De rajtad, de rajtad nem hagyok nyomot
Fekete az ég is, föld is szívem lángra lobban,
Fény gyúlik a sötétben, már nem félek mert velem van
Z.Z.:
Mért, mond mért jöttél utánam
Ez volt az amit én nagyon nem akartam
Soha nem tagadtam hogy majd hiányzol
De reméltem azt hogy magadra vigyázol
És nem hibázol, de mégis megtetted
A lehetőséget magadtól elvetted
Félreértetted a búcsúkönnyeket
És most úgy érzem ezzel megöltelek
Belekergettelek, hogy újra velem légy,
De ha már eljöttél, kérlek maradj még
Csak annyit szeretnék, szorosan ölelj meg
Te meg én örökké, tudd hogy szeretlek
Most már nem engedlek, maradj itt mellettem
Korábban érkeztél, nem pont mint terveztem
Ilyet az életben eddig nem éreztem
Talán nem véletlen hogy én így végeztem
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
