|
|
|
| Előadó: | Z.Z. |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap, Hip-Hop |
| Címkék: | Keressük! |
Annemay:
Sötét éjszakában csak tűnődöm ülve,
Megöl a magány, de már nem félek,
Egyszer vége mindennek, nincs hova mennem
Elkapnak egyszer, és már nem lélegzem
Z.Z.:
Sajnálom, de egyszer mindennek vége,
Ha hiányzom, akkor nézz fel az égre
Én ott leszek örökre, onnan vigyázok rád
Viszlát, nincs tovább, már várnak rám odaát
De szemem téged lát, te vagy ki visszaránt
Kérlek engedj el, most tényleg mennem kell
Engem már vár egy hely, ne félj minden rendben
A földi életben oly sokat tévedtem
Bocsásd meg nekem, amiket megtettem
Emléked örökre szívembe rejtettem
Volt hogy elvettem, volt hogy elvették
Itt nem számít már, csak régi szép emlék
Annyit kérek még, soha ne felejts el
Az évek megmaradnak, csak a testem temesd el
Amit a sors elrendel, érkezünk és távozunk
Igérem várni foglak, tudom még találkozunk
Annemay:
Temetőbe, sírkőbe neked rajzolok,
De rajtad, de rajtad nem hagyok nyomot
Fekete az ég is, föld is szívem lángra lobban,
Fény gyúlik a sötétben, már nem félek mert velem van
Z.Z.:
Mért, mond mért jöttél utánam
Ez volt az amit én nagyon nem akartam
Soha nem tagadtam hogy majd hiányzol
De reméltem azt hogy magadra vigyázol
És nem hibázol, de mégis megtetted
A lehetőséget magadtól elvetted
Félreértetted a búcsúkönnyeket
És most úgy érzem ezzel megöltelek
Belekergettelek, hogy újra velem légy,
De ha már eljöttél, kérlek maradj még
Csak annyit szeretnék, szorosan ölelj meg
Te meg én örökké, tudd hogy szeretlek
Most már nem engedlek, maradj itt mellettem
Korábban érkeztél, nem pont mint terveztem
Ilyet az életben eddig nem éreztem
Talán nem véletlen hogy én így végeztem
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
