|
|
|
| Előadó: | DSP |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Hajdú Imre Krausz Attila Weber Martin Molnár Csaba (Fura Csé) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | underground rap |
| Címkék: | Keressük! |
Fura:
Szín kell a napba, ha nem iszol de piti
szürke lesz akár egy grafitos graffiti
az élet kapa ha depi vagy pepita
a slepp a semmiből lett nagy mint evita
hevíti a belemet a piám
szerintem evidens, hogy a slepped deviáns
maradjál, ne siess el, after a restiben
addig amíg van kraft minden pesti est ilyen
nem nyom a nyomor ha a gyomor begörcsöl
meg van a gyógyír: go Gödör, egy vödör sör
a bölcsőm lesz majd a koporsóm
életem töltöm, míg ki nem fogy a korsóm
tömeget növelünk mint a kelesztő
nem egy sör kísérő kell a sok felestől
mint a lejtett, talajon elejtett garas
úgy gurul ki a zseton a kezemből
Dipa:
ha belép a pesti slepp húzd le a reluxát
ez több mint rap nem egy számunk himnusz lett az utcán
ha lenézünk a parkba legalább hajnalig eltart
a gangem eredeti, betegebbek mint a Ken park
kurva hétköznapok hiába iszom a lattét
nyomott vagyok napközbe mint egy poháralátét
a könnyű pénzt szeretjük, nem ami nehezen jött
hogy tegyek félre kifolyik a lé a két kezem közt?
ha kimozdul a sleppem, gyakran mulat este
tönkre tesz az igen ember élet Budapesten
éjszakánként fejre áll az élet velünk
mi nem partyzunk úgy hívjuk hogy férgeskedünk
egyszer fent egyszer lent de sose leszek nullán
a zene a barátnőm, a pénz meg a kurvám
néha előre megbánom azt is amit teszek majd
az enyém az veszett fajta nem az aki fejet hajt
Bom:
bonyolult a térkép, megyünk mindegyik égtájba
de te csak kövesd a Dunát, az elhoz Békásra
ott ébred a sleppem, mindig máshol vonul fel
iszunk amíg el nem fogy vagy amíg mi nem fogyunk el
a faszom megint az tör... amnézia egy huszasér
keresztet vetek rá, vár a Hanyagba a FuraCsé
durrantunk egy doboz sört, de sose elég egy sör
aki megérzi az ízét, az már sose lép le Pestről
az ember azért tekinti a társának a telepet
ha kirakja a kezét kajak rászállnak a verebek
kirongyol a lépőből, lekezel és megered
meredek a tempó, keresztbe szelik a tereket
jövünk, megyünk, otthon vagyunk, ez a mi helyünk
film lehetne abból, amik megtörténnek mi velünk
pörgés van ma BP-n a flyeren a mi nevünk
sokan jöttünk, nem elég a te pakkod hogy kilegyünk
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
