|
|
|
| Előadó: | Dumaszvingház |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kovács András Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Sanyi, bárhogy kérted, autóba ültem én.
(Pintér) Sanyi, a hóvihar már falakat vont körém.
Dekkoltam egy fél napot kétségek között,
De a mobilom pittyent, és szívembe tavasz költözött.
Sanyi, te csodás lény, imádlak én!
Sanyi, az SMS-től felragyogott a Nap.
Sanyi, kihajtott a búza a hó alatt.
Átültek hozzám a jó csajok,
Már volt kire fogni, ó, a fingszagot.
Sanyi, te csodás lény, imádlak én!
Sanyi, a szalagkorlát magától szétesett.
Sanyi, Mózesként vezetted népedet.
Visszanőtt a hajam és a tankom tele lett,
Tatánál egy kamion, ó, felemelkedett.
Sanyi, te csodás lény, imádlak én!
Sanyi, az égből Viktor zengett szózatot.
Sanyi, egy román kisbusz magyarrá változott.
Rólad fogom elnevezni majd a lányomat,
Csak írd még meg a jövő heti lottószámokat!
Sanyi, égi lény, imádlak én!
Imádlak én!
Sanyi.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
