|
|
|
| Előadó: | Hidegzuhany |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Apáti Attila Pfeifer Adrián Fenyves Marcell Dörögdi Dávid |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Derűsen mosolyogsz rám
Talán nem tudod ki vagyok
Szép emlékek híján
Kérdezed hogy vagyok
Hát egyszer fent, egyszer lent
Mint a filmeken
Csak nekem nem jön
A happy end-em
(ahogy megrendeztem)
Régen láttuk egymást
Talán mesélek egy s mást
Én elkerültem a körforgást
Nem kértem visszahívást
Szanaszét szakadt szerelem szerintem
Így éltünk, nevetsz, de mire fel?
Kérdem én, nincs hova visszatérnünk
És azt kívánom, hogy ne is ismerj
Inkább élj tiszta szívvel
Úgy, ahogy én nem
Fordulj el, menj tovább
Remélj - úgy ahogy né nem
Tudod úgy nézel rám
Mint, aki most is tudja
Mi lett volna akkor
Akkor hogyha
De nem vagy semmivel sem
Más, mint voltál
Látom, hogy mit érzel
Bár nem is szóltál
És azt kívánom, hogy ne is ismerj
Inkább élj tiszta szívvel
Úgy, ahogy én nem
Fordulj el, menj tovább
Remélj - úgy ahogy én nem
És azt kívánom, hogy ne is ismerj
Inkább élj tiszta szívvel
Úgy, ahogy én nem
Fordulj el, menj tovább
Remélj - úgy ahogy én nem
És azt kívánom, hogy ne is ismerj
Inkább élj tiszta szívvel
Úgy, ahogy én nem
Fordulj el, menj tovább
Remélj - úgy ahogy én nem
Inkább élj tiszta szívvel
Úgy, ahogy én nem
Fordulj el, menj tovább
Remélj - úgy ahogy én nem
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
