Ördögölő Józsiás - Budapesti Operettszínház: Vándorélet
Vándorélet
Józsiás: Vándorlelkem száll a széllel
Háztetőm az égbolt éjjel
Mindegy eső jön vagy hóvihar
Bizony engem az már nem zavar.
Villikó: Könyv meg papír, lúdtoll, tinta
Sok jó mester volt a minta
Bölcsen élni nem nehéz
Erre tanít Sócrates.
Józsiás: Előttünk a hegyek-völgyek,
Folyók, fenyvesek
Így bolyongunk héthatáron át.
Nem tudjuk, hogy hol alszunk,
De nálunk egyre megy
Mert onnan jöttünk, ahol tudják még,
Hogy mi a szabadság.
Boricz: Szegényen is lehetsz gazdag,
Nem kell párna, selyem pamlag.
Szent Péter végül majd ítél,
Mert fizetni kell mindenért.
Józsiás: Apám bátorságra,
Munkára nevelt.
Anyácskám meg lágyan
A hitről énekelt.
Lelkem mélyén hallom
Az otthon dallamát.
Nem győzi le senki
A földnek jó fiát.
Mindenki: Hej vándorélet,
Hej nagyvilág, hej Tündérország
Talán ott lesz új hazánk! 2x
Legények most igyunk!
Tudjuk, amit tudunk!
Hogy legyen sok erő!
Fejünk fölött tető!
Hej vándorélet, hej nagyvilág,
Hej Tündérország, talán ott lesz új hazánk! 3x
Hírek
Lábas Viki profi tánccal lepett meg minket a Margaret Island új klipjében
A Senki nem felel c. dalukhoz forgatott klipben Lábas Viki énekesnő egy fiatal, profi kortárs balettáncossal, Vincze Lotárral mutatja be egy párkapcsolat dinamikáját.
A Margaret Island első táncos klipjének képi világát Szeleczki Rozália rendező és Czár Gergely koreográfus álmodta meg, amiben Viki nem félt kilépni a komfortzónájából: életében először kísérletezett a kortárs tánccal.
A klipforgatást megelőző próbafolyamat során Lábas Viki heteken át rendszeresen járt le a táncosok szegedi próbatermébe, elmondása szerint azonban minden perc megérte, rengeteget adott neki a közös tánc: “Bár mindig is szerettem táncolni, magam is meglepődtem, milyen óriási élményt szereztek számomra a hosszú próbanapok Lotárral és a koreográfusunkkal, Gergővel, akiknek nagyon hálás vagyok, hogy amatőr létemre is szívesen fogadtak engem, és a legnagyobb türelemmel biztattak a nulladik perctől kezdve”, mesél erről az időszakról Viki. “Már nevetve emlékszem vissza az őrületes izomlázra, amit a 3-4 órás próbák után éreztem, most értettem meg csak igazán, mit jelent a ‘tetőtől-talpig’ kifejezés… Kemény volt, de nagyon szeretem a végeredményt. A tánc pedig valódi terápia volt számomra, imádnám, ha valamilyen formában be tudnám építeni az életembe a későbbiekben!”
