|
|
|
| Előadó: | Záray Márta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
G. Dénes György (Zsüti) |
|
Szerdahelyi Zoltán |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Táncdal |
| Címkék: | Keressük! |
Így történt ez réges-rég,
elmúlt már pár száz év.
Élt akkor sok híresség,
mily buta sors várt rájuk még.
Mert akkor még nem becsülték
úgy a lángelmét.
Hallgassák hát ezt a tréfás,
megtörtént mesét!
Azt mondta Columbus régen
Madridban a piactéren,
új földrész még akad bőven,
de csak nevettek: Ha-ha-ha!
Pont így járt az Arkhimédesz,
képzeljék csak, hogy mit érez,
tapsot vár a tételéhez,
de csak nevettek: Ha-ha-ha!
Száguldott az első vonat
húsz kilométert
nagy sebességgel.
Azt mondták, e sebesség
a vesét rázza széjjel.
És pont így esett meg vélem,
mikor felfedeztem régen,
mily szép vagy, s egy csókot kértem,
te csak nevettél: Ha-ha-ha!
Azt mondta Columbus régen…
…te csak nevettél: Ha-ha-ha!
Addig nevetsz majd,
amíg szeretsz majd
szintén úgy, mint én.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
