|
|
|
| Előadó: | Záray Márta |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Fülöp Kálmán |
|
Hajdú Júlia |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Élt egy sárgacsőrű kacsa-csa, (kacsa-csa)
feje búbján volt egy pamacsa. (pamacsa)
Mikor feljött a hold, folyton csak udvarolt,
igen nagy gúnár volt.
Egyszer táncra kért egy kacsacsát, (kacsacsát)
Járt vele egy remek csa-csa-csát, (csa-csa-csát)
És hogy még mit csinált,
ugye, tudják tovább, reggelig kurizált.
Úgy tudják, hogy a csapodár
minden este mással jár.
Azóta tíz aprócska kis kacsa már
az udvaron körbe jár.
De ha kérdezik a kacsa-csát, (kacsa-csát)
Mondja bátran meg, hogy mit csinált? (mit csinált)
Ő csak dacosan néz, felel, nincs semmi vész.
Pletyka csak az egész.
Kacsamese, háp-háp-háp,
Aki figyel lát-lát-lát csa-csa-csát járó kacsát.
Elmondom, ne legyen rá több gondom.
Figyelmesen hallgassák pedig csacskaság.
Úgy tudják, hogy a csapodár
minden este mással jár.
Azóta tíz aprócska kis kacsa már
az udvaron körbe jár.
De ha kérdezik a kacsa-csát, (kacsa-csát)
Mondja bátran meg, hogy mit csinált? (mit csinált)
Ő csak dacosan néz, felel, nincs semmi vész.
Pletyka csak az egész.
Egy kacsa csak.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
