|
|
|
Rég megváltozott ahogyan tekintek a világra,
imádtam az életet, amíg el nem hibáztam,
kimásztam onnan ahol nem jósoltak semmi jót,
ahogy véget ért a szenvedés megkérdeztem 'Ennyi volt?'
.. állok még, kínozz amíg teheted,
elvetted az apámat, aztán jött a hazug szerelem,
az utcán kerestem az otthont, a barátokban a családot,
de hogy igaz kincset ássak ki nem elég egy lapát nyom.
Tudom az utam végén áll a vár és hogy ott vár a lány,
de addig csak álmodozom a saját magam bánatán,
ma talán még én vagyok aki kíván neked szép estét,
de holnap hogy ha elmegyek, várj meg, ennyit kérhetném?,
talán sokat élhetnék, de évekért nem cseréllek,
csak légy enyém egy percre bár neked annyit nem érek,
neked mindent elnézek, te nem bántatsz meg soha már,
végig kell csinálnom mert nem tudom milyen csoda vár.
re.
Számomra a szakadék csak próba, te döntsd el,
hogy jóba vagy rosszba, de fáj ez a köztes,
nem minden könnycsepp gazdája tudja,
mi a fájdalom, de egy napon megtanulja.
Nem várok már semmire, megyek amíg mennem kell,
minden rég megálmodott dolgot bizonyítok tettekkel,
én ezt rejtem de a szívemen nem ismered,
mert ahogy megszületem engem így akartak az istenek,
a vonatom néha kisiklik de akkor segít átgondolni,
hogy mit rontottam el és mégis hol kéne változtatni,
egy lábnyomatnyi jelet hagyok a hátam mögött már csak,
hogy újra két kezem közt légy ezt kívánom, bárcsak..
ha más valakivel látlak, akár eret vágnék azonnal,
de megütögetik a hátam és tovább állok a spanommal,
nem is tudod naponta hányszor jársz a fejemben,
de mellette ezer hang azt üvölti felejtsd el,
meg ragadtál a szemeddel és nem tudok már távozni,
ha te így szeretsz de mégse lehet meg fogok ám változni,
ha ezt az üzenetet nézed én már nem vagyok köztetek,
köszönöm minden tesómnak és neked hogy velem jöttetek.
re.
Számomra a szakadék csak próba, te döntsd el,
hogy jóba vagy rosszba, de fáj ez a köztes,
nem minden könnycsepp gazdája tudja,
mi a fájdalom, de egy napon megtanulja.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
