|
|
|
| Előadó: | Nagy Edmond |
|---|---|
| Album: | Nagy hang, nagy szív |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | 3:40 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Private Moon Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csak nézem, ahogy Ő
a Nő, a Szerető,
áttáncol az úton
s hull rá az eső.
Csak nézem a fényt,
mit körbe vont az ég
és kész vagyok, hogy
most rám ragyog.
Legyen így, ahogy van,
minden így, ahogyan,
már nem is reméltük,
s most, mégis így van.
most jöjjön egy név
egy boldogabb refrén
melyben ragyog,
ragyog rám az ég.
Ganxsta:
Két lépést megy előre
aztán három meg hátra
idiótán vigyorogsz,
itt a csodára várva.
Tudom, hogy ezt Te sem hiszed el,
nem is hiszed el, szárazon,
túl sokat agyalsz a válaszon,
Reménykedsz a jóban
De csak elalszol a hóban,
megáll a szíved s igen véged valóban.
Gondolod, hogy lehetne
még ennél is rosszabb,
oh nem tudom, hogy a holnap mit hozhat.
Legyen így, ahogy van,
minden így, ahogyan,
már nem is reméltük,
s most, mégis így van.
most jöjjön egy név
egy boldogabb refrén
melyben ragyog,
ragyog rám az ég.
Hát nézd ragyog az ég,
csak nézd, ahogyan én,
felszárad a víz és elszáll a sötét,
egy sárga taxiból, a fáradt bohóc
kiszáll és egy új dalt énekel.
Ganxsta:
Ha szeret téged az ég,
miért nem enged szabadon,
a felelősség súlya csücsül
minden egyes szavadon,
Ne gondold öcsém, hogy egyszer
minden ilyen szarul alakul,
a szín, a szín, a szín fakul.
a piros 17-esre rakod fel mindenedet,
de a golyó meg a fekete,
majd döntenek helyetted.
a válaszom a boldogságom,
ha számon kéred, egyszerűen
megöl az élet.
(3x)
Legyen így, ahogy van,
minden így, ahogyan,
már nem is reméltük,
s most, mégis így van.
most jöjjön egy név
egy boldogabb refrén
melyben ragyog,
ragyog rám az ég.
Ganxsta:
Jajj Eddi!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
