|
|
|
| Előadó: | Marcello ft. KillaBeatz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refr.
sok a fájdalom de mindenen át lépünk
nehéz időszak amiben most mi élünk
hajtjuk a napukat harcosok vagyunk
hiszünk és törekszünk mert ez a feladtunk
bizz a dolgaidban és álljál fel
mert ebben az életben csak az erösebik nyer (tesó)
van itt ész és bennünk van a tudás
sosincsen köztünk semmi féle árulás
verz1:
sok a fájdalom de több bent az érzés
legyőzi a tré-t, nincs már több kérdés
Hiszen újjászülettünk, harcolunk végig,
spanokkal a hátam mögött csak hajtunk az égig.
Beteg a világ, meg betegek az emberek,
olyat terjesztenek rólam, amiről én nem tehetek.
Mert igazamat mondom, mindenkit megetetek,
ha nagyképűek vagytok, én rajtatok csak nevetek. ( HÁHÁ )
Megtekerem, levezetem, hiszen rajtunk áll a nemzet,
monoton arcok között, ez a szöveg amit nem feledsz el.
Piszkos az ország, de a reppünk az kitűnik,
ha megszólalunk, a kínos csend tőlünk megszűnik.
Minden tini elzűllik, hova veszünk? Mondjad!
komolyan rávetted magad, hogy a kislanyokat oltsad?
Minek füvezel, ha tudod nincsen értelme?
Tanuljá baszod, ne maradj lent szégyenbe.
Refr.
sok a fájdalom de mindenen át lépünk
nehéz időszak amiben most mi élünk
hajtjuk a napukat harcosok vagyunk
hiszünk és törekszünk mert ez a feladtunk
bizz a dolgaidba és álljál fel
mert ebben az életben csak az erösebik nyer (tesó)
van itt ész és bennünk van a tudás
sosincsen köztünk semmi féle árulás
verz2
beteg ez a világ és betegek az emberek
ezért van az, hogy egyre kevesebbet nevetek
szürke hétköznapok minden napom ugyanaz
faszom az emberekbe mindig csak ugatnak
higyél az álmodba és legyen meg a hited
mert csak igy érheted el tesó a sikeredet
mindig azzal jöttök hogy ilyen olyan legyek
de készüljetek fel mert a legjobb leszek
Ne ismerjetek lehetetlen igy mindent meg nyertek
a legkemény szarba kell hidd el erősnek lenned
azért mondom ezeket hogy biztassalak téged
mert igy lehetsz az aki mindent átvészel
az igazak mögöttem meg van már a hadsereg
és a mi fajtánkról minden átok csak lepereg
azért jöttem a világra hogy terjesszem az igét
vigyáznod kell öreg mert itt te magad vagy a tét
Refr.
sok a fájdalom de mindenen át lépünk
nehéz időszak amiben most mi élünk
hajtjuk a napukat harcosok vagyunk
hiszünk és törekszünk mert ez a feladtunk
bizz a dolgaidba és álljál fel
mert ebben az életben csak az erösebik nyer (tesó)
van itt ész és bennünk van a tudás
sosincsen közt ünk semmi féle árulás
Verz3
szenvedtünk mi eleget kijárhatna már jóból
de menni kell tesó azt kikel mászni a szarból
hiszem hogy vannak még magam fajta emberek
mert ők azok igazak hidd el akit áthajtanak mindenen
Ezek mellett léteznek, olyan ellentétek,
akik elárulnak, megtagadnak és nem beszélnek.
kimegyek az utcára, reménytelen arcok
sír róluk a fájdalom ezek megélt harcok
Adjátok önmagatok, én meg hozom az újat,
úgy segítettem másokon, hogy a szerekhez nem nyúltam.
Nem tudtam, hogy mit, és hogy hozzak rendbe,
de rájöttem a siker kulcsa, itt van a kezembe.
Elmondom nektek, miből áll az élet,
öröm után csalódás, nincs miből megélned. ( de nincs ám. )
Hajtasz az álmokért, ezek után se add fel,
minden tesómnak megy tőlem a nagy fel.
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
