|
|
|
| Előadó: | Zámbó Krisztián |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
VERSE 1:
Ez van és ez lesz az én egy utam,
amit bevállaltam,
mielőtt ide értem.
Kiállok, kinyitom a szívemet,
gyógyítva lelkedet,
tudod így hozta a végzet.
BRIDGE:
Vállaltam azt is, hogy én leszek a célpont,
én is érzek, ugye megérted nincs gond.
Hidd el nehéz a lelkemnek a súlya,
könnyebb mindig valakire követ dobva.
REFRÉN:
Fáj ahogyan ítélkezel,
könnyeim taposod el,
ide lőj itt van a szívem!
Fáj, hogy neked ennyi elég,
ahhoz hogy boldog légy,
ide lőj itt van a szívem!
VERSE 2:
Bennem is sokszor felrobban a harag,
másodpercek alatt,
akkor igazán félek.
Inkább valamit énekelek,
hogy újra szabad legyek,
úgyis tovább visz az élet.
BRIDGE:
Vállaltam azt is, hogy én leszek a célpont,
de én is érzek, ugye megérted nincs gond.
Hidd el nehéz a lelkemnek a súlya,
könnyebb mindig valakire követ dobva.
RAP:
Ami bennem megmarad, egyedül az a harag,
de már érzem az életem jobb irányba halad.
Hiába fogtok engem elítélni,
ezentúl csakis a mának fogok élni.
Tudom hogy az lesz nekem a végzetem,
hogy a múltamban marad az én életem.
De egy ember az életben sokmindent elront,
Most kiállok eléd, legyek én a célpont, pont!
BRIDGE:
De ha meghalnék egyszer majd rájössz talán,
hogy valahol a részem voltál.
REFRÉN:
Fáj ahogyan ítélkezel,
könnyeim taposod el,
ide lőj itt van a szívem!
Fáj, hogy neked ennyi elég,
ahhoz hogy boldog légy,
ide lőj itt van a szívem!
REFRÉN:
Fáj ahogyan ítélkezel,
könnyeim taposod el,
ide lőj itt van a szívem!
Fáj, hogy neked ennyi elég,
ahhoz hogy boldog légy,
ide lőj itt van a szívem!
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
