|
|
|
| Előadó: | Kistehén |
|---|---|
| Album: | Zene a nyulaknak |
| Megjelenés: | 2002 |
| Hossz: | 0:00 |
| Szövegírók: |
Kollár-Klemencz László Kollár Klemencz László |
|
Kollár-Klemencz László |
|
| Kiadó: | Private Moon Records |
| Stílus: | alternatív |
| Címkék: | Keressük! |
Egész nap arra gondolok, hogy...
Bunyó lesz ma este
Apu anyut löki
Szomszédból átjön Feri
Anyu a Ferit veri
Hugom engem rúg
Én a fatert ütöm
Fater most Ferit löki
Tudod a szomszéd Feri
Halalala ha
Halalala halalala ha
Halalala halala ha
Halalala lalalala
Bunyó lesz ma este
Ágyon fekszik anyu
Rajta van most az apu
Ágy alatt van a Feri
Lábam hugi hasában
Mert úgy szereti
Hazament már a Feri
Tudod, hogy melyik Feri
Már négyen az ágyon
Legjobb pillanatok
Mikor már nem tudod
Hogy kinek adod
Lerendezzük a közeli rokonokat
Hajaja hajaja ha, hajaja hajaja ha
Bunyó lesz ma este
Számban van az apu
Neki meg a tenyere
Hugomat teríti le
Az anyu nevet
Falhoz tapad füle
Szomszédban ordít Feri
Biztosan fájt neki
Röhögünk egész este
Így ér véget a napom
Aztán megvacsorázunk s lefürdünk
Mert megizzadtunk mindannyian
Aztán apu üt még egyet
Ettől elalszik a kis család
Szomszédban is csend van végre
Feri tornázni megy holnap délre
De én sosem hagyom annyiban
Álmomban mindenkinek visszaadom
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
