|
|
|
| Előadó: | José |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |
Arra keltem reggel, hogy egy álmot láttam.
Közönség, fények és egy színpadon álltam.
Lágy zene szólt és én elkezdtem reppelni,
a közönség éhezett és én akartam etetni.
Tegnap meg egy másik álom tört rám,
egy fórumon boldogok voltak a nevem láttán.
Szívem leghőbb vágyai teljesültek álmomban
aztán mikor felébredtem rájöttem nem álmodtam.
Valaha volt José, meg presztizs,
és remélem, hogy még, valamikor lesz is.
Három éve már, de mintha tegnap lett volna
hogy felkerült a zeném néhány weboldalra.
Már nincsenek hírek rólam,
mert valahol az úton ide nem maradtam józan.
Összedőlt a váram, de újjá építem,
gyengültem, de nem tűnt el a hitem.
Valaha volt, de új kell, hát állj fel!
monoton az életed, az idő meg átver.
Elmúlt mi szép volt, de lehet még jobb is
változz és aztán jöhet a szinopszis.
Az volt a vágyam hogy valamire vigyem,
nem tudom, hogy bejött-e, de remélem hogy igen.
Kezdetben minden olyan szép volt, a salátán
hírnév, új barátok, azóta meg mélypont.
Sajnálom, hogy nem lettem igazi barát, srácok,
a citrom krú, meg néhányan mások.
A "Magyar lélek" robban, köszönöm a Ferinek!
tőle indult minden, örök hálám neki megy!
Saláta, fórum, rádió, hírek,
abban az időben éreztem igazán, hogy élek.
Eltűnt a magazin így megszűnt az égisz,
meghalt az a repp, amin felnőttem én is.
Ha te is ezen nőttél fel, vágod miről beszélek
keddenként saláta, hol kedvencek zenélnek.
Ezt a dalt már nem a magazinon hallhattad,
de ha itt vagy, engem nem aggaszthat.
Valaha volt, de új kell, hát állj fel!
monoton az életed, az idő meg átver.
Elmúlt mi szép volt, de lehet még jobb is
változz és aztán jöhet a szinopszis.
Egy őszi reggelen Egerbe megy a vonat,
az volt a cél, hogy ismerjék a hangomat.
Csalódottan hazafele, egy gondolat bántott,
eldobom a májkot, leszarom a világot.
De pörgött a José topic, életre keltem,
ihletet kaptam, megszületett bennem.
Megírtam a számot és megismert a nemzet,
ekkor nyílt előttem egy újabb kezdet.
Valaha volt, hogy contestre jártam
felléptem aztán csak csodára vártam.
Kitörni vágytam, meg kis időt kértem,
s megkérdeztem, ki lesz az, ki kiáll majd értem.
Itt vagyok újra, bár kicsit más, mint anno,
azóta bezárult és kinyílt néhány új ajtó.
Több lábon állok, mégis kevesebb lettem,
szinkronban a köddel, a zene a keresztem.
Valaha volt, de új kell, hát állj fel!
monoton az életed, az idő meg átver.
Elmúlt mi szép volt, de lehet még jobb is
változz és aztán jöhet a szinopszis.
Két műfaj találkozását mutatja be a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás, amely kedden nyílt meg Budapesten az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum kertjében.
A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közösen rendezi meg a kiállítást, amelynek másik része a városligeti intézményben látható. A két helyszínen megrendezett tárlatok fényképeit a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményeiből válogatták.
A Duett című kiállításban a zene és a fényképezés találkozik egymással
A két kifejezési forma egymással párbeszédet folytatva, formabontó módon mutatja be, ahogy a zenei élmények a fényképezés eszközei révén láthatóvá válnak.
A megszólaló zene betölti teret
Családi nappalit, hangversenytermet, rádióstúdiót, tánctermet, vendéglőt vagy akár egy városi teret, a képeken a zene, a zenélés és a hallgatás is képi formában jelenik meg.
Mindkét kiállítás azonos koncepció alapján jött létre
- A kiállítás archív felvételein zenei pillanatok, csend, harctér, polgári otthon és koncertek elevenednek meg. A pillanatfelvételek felidézik azt, hogy mi szólhatott ott és akkor. A néma képek a fantázia segítségével zenei élménnyé válnak - fogalmazott Bősze Ádám zenetörténész.
A kiállításon szereplő képek nem zenei hatást kívánnak kelteni a nézőben, nem a zenéből merítenek inspirációt, hanem a zenével töltött tereket nyitják meg előttünk, mindkét tárlatot különféle tértípusok mentén rendezték el.
Kilenc tértípus mentén mutat be archív felvételeket két hónapon keresztül
A szervezők olyan tereket kerestek, amelyek hangulatait és jelentéseit nagyban befolyásolta, hogy milyen zene szólt bennük és az, hogyan hatott az az ott lévőkre. Ezek a képek lehetőséget adnak arra, hogy kérdéseket tegyünk fel.
Az egyik képen a tizenhat éves Dohnányi Ernő látható édesapjával és más zenészek társaságában, egy másikon Cselényi József operaénekes otthonában a családjával, de Szabados György zongoraművész keze is felfedezhető az egyik archív felvételen zongorázás közben.
- Csellót készítő első világháborús katonák is megjelennek az egyik képen, de a kiállítás felvételei között feltűnik a Zeneakadémia tere is, amelyben "Clemens Krauss vezénylését képzelhetjük el, amint a Bécsi Operaház százfős énekkarát dirigálja a pesti közönség előtt" - mondta a kurátor.
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója beszédet mond a Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás megnyitóján a Múzeumkertben 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Horn Márton, a Magyar Zene Háza intézményigazgatója szerint a képeket nézve megszólalhat bennünk a zene: olyan emlékek jönnek elő a gyerekkorból, a mindennapokból, amitől azt érezheti a néző, hogy a zene jelen van - hangsúlyozta.
A Duett: zene és fényképezés című tablókiállítás részlete a Múzeumkertben a megnyitó napján, 2025. október 7-én. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Zene Háza közös kiállítása december 7-ig látogatható
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
