|
|
|
Siska:
Nem csóválom a farkam,
ugatom a holdat amíg sír ez a dallam
Magamra maradtam, de a vérem ne vedd el,
mögöttem a falka hát ne bánts a kezeddel
Egy állat vagy ember, nem bűnbarát
A bolond rajtam vezeti le minden agybaját
Úgy esel nekem hogy esélyt sem kapok,
de soha nem felejtem el mert kutyából vagyok,
Minden kortársa szarok aki kezet emel,
Egy ilyen életet egy rühes kutya sem érdemel
Phat:
Csak a telihold meg a farkas vér,
Ami hajt de ne hajts el csak hallgass még
Siska:
Sírnak az Istenek, ha tépem a láncot,
egy ilyen elbaszott világot mond még ki látott?
Kutya egy élet, el sem hiszem amit látok,
de remélem a rappemmel a húsodba vágok
Phat:
Van hazám, de nincs otthonom
ott húzom meg magam ahol az nap tolom
Ha lemos az eső meg szárít a szél
Meleg a nyár kutya, hideg a tél nesze
Visszahoznám én bárkinek a botot,
ha nem a bordáim között landolna ahogy szokott
ott hagytam pár fogam, meg a fele bundám,
de volt pár spanom ők jártak csak csúnyán
Fogod? Fogod? A legtöbb teli nem ad
de a kaja, csövesnél az utsóból is marad egy
falat feles, sebekkel vagyok tele
helyettem csíra hegedű de neked szól a zene csak
csahol a krú, itt mindenki dzsukel,
az almot, a pedigreet a fajtát felejtsük el
egyszer és mindenkorra, az elkóborolt utcagyőztes ebadtáktól egyet bemarsz betámad az összes
Vonyítunk a holdra, mint a veszett falka!
Csaholunk ha megjött a gazda
Én miattad lemegyek kutyába,
Hogy megtudd mennyit ér, Az ember legjobb barátja!
Fura Csé:
Kivagyok kötve, nem szabad a gazda
ha jön mielőtt ütne, bújok mint szar a gazba,
nézek a láncra, felkérem egy táncra,
de nem enged el, törik rajtam a pálca,
veszek meg, hogy ha ma sem eszek, csak mesze
mit ugatsz te? befogtad, nesze!
El magico:
Fülem-farkam behúzom, ha rám emel kezet,
Hogy ne kapjak ki folyton, bennem az igyekezet,
Biztos hogy nem látszom, túl vidámnak a láncon,
Kiskorom óta várom, valaki velem is játsszon,
De nem téma, egyszer úgy is bevonzok egy szukát,
És megrágom, hogy az éjszakát együtt virrasszuk át!
AKR:
Ebben a világban nem kell a csont,
amit ti dobtok mond, ki ad majd jobb otthont?
Az ebnek aki levert menne
nem is pihenni akar lehet csak egy falatot enne
Egy igazi kalandor, ő mindig máshol kolbászol,
nem tudja jobb lenne az ember mellett pórázon
Szimat:
Persze, ma se érkezett a kaja még,
kapok a panaszér, rágom a cipőt szanaszét
Naphosszat kikötve magányos,
vagyok csalogatnak a szagok na meg a város
majd évekkel megőrülök kint hagynak a sárban,
egyébként is új kutya fekszik bent a kosárban.
A Fonogram-életműdíjas Soltész Rezső az M5 Húrokon írt történelem című műsorában mesélt életéről és karrierjéről. "Ötven éve van jelen a zenei színpadokon, számtalan műfajt kipróbált, és az derült ki, hogy a romantikus dalokkal éri el a legnagyobb sikereit. Az 1981-es Táncdalfesztivál óta pedig azt javasolja mindenkinek, hogy 'Szóljon hangosan az ének'. Az előadó, akiről senki nem tud rosszat mondani. Egykori híres frizurája miatt itthon és a KGST országaiban nők sokasága rajongott érte. A frizura ment, Rezső maradt" - szól az epizód leírása.
Soltész Rezső-dalszövegek itt.
"A 'Húrokon írt történelem' valóban része az életünknek. Megtisztelve érzem magam, hogy részt vehettem a sorozatban, és köszönöm a lehetőséget. Külön köszönöm Lacinak a beszélgetést és Péternek a barátságot! Egy élmény volt veletek..."
- írta Soltész Rezső közösségi oldalán.
A Húrokon írt történelem a magyar beat-pop-rock történelem legendás előadóinak életútinterjú-sorozata. A zenészek pályafutásuk kezdetétől a rendszerváltoztatásig tartó évtizedek társadalmi, politikai, kulturális környezetéről mesélnek, sztoriznak, nevetnek és könnyeznek. Élettörténeteik egy olyan korszakba visznek vissza bennünket, amikor a könnyűzene a lázadás, az őszinte önkifejezés eszköze és egy jobb világ ígérete volt. A művészek beszélgetőpartnere és a sorozat producere Szabó László.
Forrás: fonogram.hu
Fotó: Soltész Rezső Facebook
