


| Előadó: | Sub Bass Monster |
|---|---|
| Album: | Sub Bass Monster |
| Megjelenés: | 2006 |
| Hossz: | 3:40 |
| Szövegírók: |
Sub Bass Monster (Máté Szabolcs) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Sub Bass Monster |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Ennek már vége (vége).
Lássuk, hogy reagál a rajongó tábor.
Végre megint rapcsemege kerül terítékre.
Szóval a story ma már mindenkinek ismerős.
A sztárokról már beszéltem, így nem is róluk szólok. De körülöttük találtam még sok érdekes dolgot, amivel lógok nektek, úgyhogy Subba el is mondja. A sok-sok finomságról lassan lehullik a spongya. A sztárok legféltettebb kincse nem más mint a dal, aminek megkedveltetésén tényleg nagy csapat agyal. Nem baj hogy ha ultra gáz, a lényeg legyen kész, és ha baromi nagy a vész, akkor segít majd a pénz. A tévében meg a rádióban frankón szarrá játsszák és majdcsak megkedvelik hogyha halják meg látják,
hisz bármilyen a nóta, mindig megvan rá a kóta. Ha csengetsz, (csing-csing) pörgetik a subtratációba.
Hogy teljes legyen a kép, és hogy jól vegye a nép,
a piár menedzser ezerrel akcióba lép.
És a temérdek bulvár búvár még ha nem is bírja, elhiszi hogy sláger mert az újság megírja.
Ennek már vége, (hö ) ide most más kell. Következik Sub Bass meg a mindent vivő sláger, amivel ráver. A futatott zenékre. Végre megint Rapcsemege kerül terítékre.
Ennek már vége, ide most más kell.
Következik Sub Bass meg a mindent vivő sláger, amivel ráver.
A futatott zenékre. Végre megint csak csemege kerül terítékre.
Kiveséztük őket, de nekem honnan jön az ötlet? Felcsapom a ,,Hogyan írjunk slágert” kézikönyvet. Szövegek, dallamok, ott mindent megtalálok, egy csapásra mega-hiper-szuper sztárrá válok. És akár csak az ászok, reggel én is úgy tornászok. Kiugrok az ágyból aztán slágerlistát mászok; címlapon pózolgatok és majd hébe-hóba, majd beugrom valamelyik klassz valóság show-ba. Óha?! Ez igen! Ez karrier! De milyen? A szívem szakadna meg ha csak ennyire viszem, mert hiszem hogy a dalnak amit nem csak össze csapnak, őszinte megbecsülést és tiszteletet adnak. De vannak számok, amik tán fabatkát sem érnek. A slágerpiacokon ebből kosárszámra mérnek. Hát kérlek, csak nézd meg, és dönts józanésszel. Mert amíg figyelsz, a sláger nem vész el.
Ennek már vége, ide most más kell. Következik Sub Bass meg a mindent vivő sláger, amivel ráver.
A futatott zenékre.
Végre megint csak csemege kerül terítékre.
Ennek már vége, ide most más kell.
Következik Sub Bass meg a mindent vivő sláger, amivel ráver. A futatott zenékre.
Végre megint rapcsemege kerül terítékre.
A dalok jönnek-mennek és ha van köztük pár gyenge. Az a természet rendje. De még talán el is menne, hogyha nem lenne számtalan tehetséges fazon, akik felül emelkednek ezen a fáradt maszlagon. Haszon? Hát mi van itt? Megbomlik az elme?
Egy nívó-hívó varázsige frankón elkelne, mert az abrakadabra féle produceri babra, az épkézláb dalokat is szépen gallyra rakja.
De ennek már vége. Most ezért csapok lármát.
Tartalom és érzés nélkül előadok százát.
Előadók százának semmit mondó számát játsszák. Így a zenét simán haza vágják. De ki segít ezen majd Szupermen? ( ááá) Hatásosabb lenne itt szuper nem. Hiszen ha nem kérsz belőle, egy szóval vágod szájon. Csináljon pénzt úgy, hogy senkinek se fájjon!!!
Ennek már vége, ide most más kell. Következik Sub Bass meg a mindent vivő sláger, amivel ráver!
A futatott zenékre. Végre megint rapcsemege kerül terítékre.
Ennek már vége, ide most más kell.
Következik Sub Bass meg a mindent vivő sláger, amivel ráver. A futatott zenékre. Végre megint csak csemege kerül terítékre.
Ennek már vége!



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.