|
|
|
| Előadó: | MT mc |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1.Ezt a számot igazából nem érdekel ki hallgatja,
igaz nem tartozik másra de mostmár bárki hallhatja,
a lényege annyi hogy egy részem örökké eltünt
hiába keresem nem lelem meg az életem kilendült,
sokan vannak rajtam kivül akik jobbak és szebbek,
de én tudok olyan dolgot ami láthatalan a szemnek,
tudok szívből szeretni akár évekig várni,
tiszta lelkiismerettel élni és jó uton járni,
pár honappal ezelött nem gondoltam volna,
hogy ilyet fogok irni nem hallgat el a nóta,
Minden hangjegy játszik és a szivem egyre gyengébb,
Az agyam ennyit mond hogy gyerünk tesó szedd szét
De nem hallgatok rá mert sokszor ez lett a baj,
Olyanokat gondolta hogy még most is belém mar,
szinte megöl minden gondolat és érzem hogy fáj,
Soha nem tudtam hogy ilyen rossz és nem szól a száj.
Refr. 2x
Minden emlék minden szertefoszlott álom,
meghaltam nem élek a helyem nem találom,
Az érzés megöl a szivem megszakad
Már fikarcnyit sem érnek a számból jövő szavak.
2.
Pedig boldog voltam akár egy álombeli élet,
Túl happy volt a szivem mostmár nem élek,
a testem a földön messze szállt a lélek,
a fentiektől az égvilágon semmi mást nem kérek,
Sokszor mondják gyerek vagyok de nem érdekelt,
Ezért mindent máshogy tettem és a végén megviselt,
A kéztetés bennem van hogy örökkre el menjek,
de mit oldok meg vele ha más utána szenved,
ha a sirom előtt állnának akik mind fontosak nekem,
Én a föld alatt sirnék mert tudom hogy szerettek,
nem menekülök de fáj az érzés nagyon rossz,
hisz az első igaz szerelem egy felejthetetlen dolog,
Én nem kérek sokat csak annyit emlékez rám,
nekem te maradsz mindig a legédesebb lány,
Nagyon nem tudom kifejezni sima szavakkal,
márcsak azért sem mert tudom egyszer véget ér a dal.
Refr. 2x
3.
Lassan lezárom a számot és ilyet utoljára adok elő,
remélem a szivem és az eszem ehez majd még felnő,
szomoru vagyok de elvileg majd elmulik,
most ugyérzem a szivem darabokra hullik,
szép volt jo volt és köszönök neked mindent,
megmutattad mi a szerelem de vesziteni is kell,
lehet sokszor mentem az agyadra de volt sok boldog perc,
bizom benne hogy ezek után is sok ilyen lesz,
itt mosz nem használ se gyogyszer se doktor se semmi,
ezen a dolgon egyedül kell majd tovább menni,
nem mondom hogy megbántam mert nagyon jól esett,
az hogy mindig velem voltál és ápoltad a lelkemet,
soha nem volt olyan bennem hogy igazán szerelmes lettem,
de tapasztaltam átéltem most pedig egyedül fekszem,
tudom barátként mindig szeretsz és előlem nem szaladsz,
jol jegyezd meg baba örökké a szivembe maradsz..
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2024. június 14-én este Balatonfüreden, a Kongresszusi Központban kerül majd sor. A június 12-15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan filmeket nézhet majd meg a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték és az Angi Vera. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt lesz majd először látható a Sziget a szárazföldön című klasszikus frissen restaurált verziója is.
Az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja, 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. Az 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat izgalmas vegyítő Sziget a szárazföldönt Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a Cannes-i Filmfesztiválon. 1989-es Tutajosok című munkája az Európa-szerte nagy figyelmet kapott tiszaeszlári per témáját dolgozza fel.1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű Cannes-i vetítés után itt először láthatja majd a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész, a MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja már négyéves korában szerepelt színpadon. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, melyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb. Legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, mellyel egyben a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezünk.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1949-ben született. 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft. és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában című filmje 1996-ban, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi című 2005-ös vígjáték, a 2006-ban készült Szabadság, szerelem és a 2008-as Kaméleon. A fesztiválon az általa fényképezett Csak szex és más semmi filmet nézhetik meg a filmbarátok.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Közel hatvan film zenéjét jegyzi, melyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az 1978-ban készült Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk a nyolcvanas évekből. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi - A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó közel ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. Idén június 12-15. között a legújabb magyar alkotásokkal, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várja a közönséget Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.
