|
|
|
| Előadó: | Marcus Diamond |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Hadházi Dávid Lénárt Norbert Nagy Barbara |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verze 1 (Marcus):
Végre magam vagyok, a világomba zárva,
Csak a ritmus, a dallam, a szívemet át járja.
Nincs lustulás csak pörgés, Jön a dübörgés,
Őrületes party, szenvedély, üvöltés.
Minenki tombol, aki ezt érzi,
Sok ember rázza, kevés ki nem érti.
Mi ez az egész? Kitől és honnan?
Közlöm a tényt, most a raggaeton robban.
A lányok és a fiúk, az egész világban,
Beleesnek a másolás hibába.
Nem másolok senkit, én eredeti leszek.
Csak tudjam, a zenére a véretek pezseg.
Mámorító érzés, nem az alkohol teszi!
Aki azt mondja, az inkább leplezi.
Azt hiszi álom, vagy egy illúzió,
Elragad téged, mint egy invázió.
Refrén (D-Wild):
Van, ami kézzel nem fogható,
Az nem más csak egy illúzió.
Minden dalban már csak azt érzem,
Egyé válok a dallal a szélben!
Verze 2 (Marcus):
Szépek a lányok, pörögnek a srácok,
Együtt járják már a latin táncot.
Rumba, meg szalsza, hogy a világ is hallja,
Ne felsselj a zajra, ezt mindnki falja!
Érezd, hogy élsz, kapcsold le az agyad,
Lényeg a lényeg, hogy jól érezd magad!
Hosszú az éjjel, még az elején tartunk,
Reggeatonból, csak jó zenét halljunk!
Refr.
Verze 3 (Marcus):
Nincs már több varázs, éget mint a parázs,
Erre mindenki jókedvre talál.
Ahogy belépsz, rabulejt egy érzés,
Különböző világ, miben idági éltél.
Táncolnak a fények, rajtad áthaladnak,
Kik betérnek közénk, végleg itt maradnak.
Az éjjeli élet, most titkokat tár,
Örületes zenei világba zár.
A titokzatos név, nem más mint Marcus,
Illúzió hatással, egy új helyre átjutsz,
Gyere és érezd, teljesen más ez,
Közöttünk még a kedved is más lesz.
Minden egyes szavunk behatol az agyba,
Kicsibe soha, hát elkezdtük nagyba.
Passzol már minden, hangolódni kezdesz,
Különböző stílus, miből a végén csak egy lesz.
Refr.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
