|
|
|
| Előadó: | Palej Niki |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1.verze:
Mit is tehetnék még
Hogy az ég színe szememben legyen már kék
Ne csak a sötétet lássam
Mert minden este a magány a társam
Pedig én törekszem hidd el
nem tudom hány esélyt vesz még el isten
Amit az élet hozott nekem össze
Azt el is vette a sors elüldözte
Próbálom összeszedni magamat
Sikerült már párszor láthatod az évek alatt
Most is erős leszek már
Nem mondom többet ezért meg azért kár
Ennek így kellett lennie
Szakadék szélén álltam egy centire
Az isten kérdezte tőlem már megint te?!
a válaszom az volt igen, de megérte
Refrén:
Mélyponton szállok túl
Onnan csak feljebb visz az út
Én többé nem leszek túsz
Pedig van pár aki hátba szúrt
A tűz most felgyúl
a harag árkon, bokron áthúz
Csak a magány az ki hozzám búj
2.verze:
A barátaim számát megszámolom egy kezemen
De ti mindig itt vagytok, bármi történjen meg velem
Mindig mondtátok büszkék vagytok rám
A szívem erős volt most is megmutatnám
De most gyengének látszom
Mit segít a gyógyszer, ha a szívem ver százon
Bevallom csalódtam is magamban
A szívemben a könnyeimtől már szinte egy patak van
De erősnek kell lennem
a családomnak szüksége van rám ezt tartom fejben
Mindig kimásztam a szarból
És ez mindig így marad, míg víz folyik a csapból
Nekem a zene, ami életet jelent
És ami nekem szebb világot teremt
Refrén.
3.verze:
1 évembe telt
Hogy megtanuljam azt, hogy a szív nem felejt
Te vajon tudod milyen érzés
Amikor a szíved szaggat, teszed fel a kérdést
Miért pont veled történt ez
Tartja a mondás mi nem öl meg erőssé tesz
Én is ehhez tartom magamat
És hiszem, legyőz mindent a puszta akarat
Sokan félre ismertek
Nem hitték, hogy vannak még bennem érzelmek
Sokan azt mondták nem vagyok hiteles
a rajongóim száma sincsen több tízezres
De nekem nem is hiányzik
A szavaimmal takarok be pár embert, ha fázik
S ez nekem bőven elég
Maradjanak fent a soraim, ha egyszer elmennék
Refrén.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
