A Moszkva téren 10 felé a testhelyzetem ingatag
Pár villamos még elmehet, részemről nincs harag
Épp az előbb vágtak gyomorszájon, még idegen az érzés
Nehézkés légzés és sok a nyitott kérdés
Pest felé tartottam, talán valamit inni még
Nem adtam cigarettát, ez lehetett az indíték
Felébredt az ösztön és már nem emlékszem pontosan
Hogy tompított az ütésen a gyarapodó sörhasam
A földön mocorgok diszkréten féltérddel
A belső pacemaker problémát érzékel
Hisz pontosan céloztak, achilles-i mértékkel
Megpihenek itt, amíg stabil lesz a légvétel
Ha medvét látsz az erdőben, azt mondják maradj veszteg
Akkor elmegy melletted, vagy még jóban is lesztek
Vadregényes táj ez, komoly businessman-ekkel
Csak a közös hangot találd el és beszélj tisztelettel
Ha mégis baj adódna, hát tedd rajta túl magad
Ebben az urbánus forgatagban nem ritka pár durva tag
Belvárosi dzsungel, kalandorok országa
Ahol ha lehajtod a fejed, akkor nem vágnak gyomorszájba
Refrén: (2×)
Mára már minden más, a tér sem a régi
Pedig itt fekszem én is és ugyan úgy néz ki
Eltűnt a térképről, igazuk van jobb azér'
Hogy meg sem történt ez a pár évtized Moszkva tér
Ez most tényleg számít? Ez nem csak a látszat?
Akkor hívjuk ezt az országot holnaptól Svájcnak
Miskolcot Zürichnek és Alpoknak a Mátrát
És ha átneveztek minden egyes buszmegállótáblát
Akkor feltámad az ország, mindenki öntudatra ébred
És elfeledjük rögvest azt a nem tudom hány évet
Kitörlünk minden nyomot, ami fájó emlék lehet
Így csinálva magunkba egy újabb Moszkva teret
Van egy diplomám, mostanság lesz még egy
Erős kétségek gyötörnek, hogy bármihez is értek
A kortársaim között is sok a tanácstalan sorstárs
Lehet Londonban pincér vagy Párizsban portás
Ha meghallják a hírt, hogy itthon új szelek fújnak
Elmorzsolnak egy könnycseppet és mind hazaindulnak
Hiszen erre vártunk, igen, erre a napra
Micsoda szükség volt már ezekre a szimbólumokra
Refrén:
Mára már minden más, a tér sem a régi
Pedig itt fekszem én is és ugyan úgy néz ki
Eltűnt a térképről, igazuk van jobb azér'
Hogy meg sem történt ez a pár évtized Moszkva tér
Színes, harisnyás lányok reményvesztett arccal
Ma sem találkoztak azzal a gazdag taggal
Aki középvezető talán egy biztosító cégnél
És ő is többre vágyik a matt Mercedesénél
Az összképen bomlaszt a retró, a bisztró
Mindent beborít a a sok prosztó gasztró-expresszó
A kétlyukú borozó lágy cefreszagot áraszt
Idilli kontrasztot alkotva, felette a starbucks
Már itt ülök és kérek: egy kisfröccs rendel
Sajgó gyomorszájjal ismerkedem az új világrenddel
Már nincsenek hibák és minden rendben
Ez tetszik a legjobban az új világrendben
Refrén: (4×)
Mára már minden más, a tér sem a régi
Pedig itt fekszem én is és ugyan úgy néz ki
Eltűnt a térképről, igazuk van jobb azér'
Hogy meg sem történt ez a pár évtized Moszkva tér
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11