


| Előadó: | Mes |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rap |
| Címkék: | Keressük! |

Refrén:2x
Visszanéztem, nem volt szép, amit láttam
Az élet nélküled, még sem azt vártam
Üres mondatok, hazug emberek
Tovább állok nélküled megyek
Elért a változás, nem lettem szent gyerek
Nem itélek el senkit, mögöttem bünhegyek
Köpök hát egyet engem a holnap éltet
de mindent bánok, amit én tettem érted!
Nem tartozom senkinek visszaadtam mindent
Fordult a kocka valami megváltozott itt bent
Tönkre ment álmok útján lelkem egy szikla
Nekimehetsz bármivel, de látod mégis bírja
Székemben ülök megint, de ez most gyülölet
Eddig csak pusztítottál én meg most építek
Nem tudom kinek köszönjem meg ami lettem
Próbáltál jól kijönni, de vágod, hogy én nyertem
Szerinted érdekel, hogy mi volt meg, hogy mi nem?
Ismersz amit a két szememmel látok csak azt hiszem
Hosszútávon nem vágod, de hidd el lesz még nagyon más
De te csak állj a fénybe, és élvezd a ragyogást!
*Refrén: 2x
Visszanéztem, nem volt szép, amit láttam
Az élet nélküled, még sem azt vártam
Üres mondatok, hazug emberek
Tovább állok nélküled megyek
Mit érnek az álmok bébi, rossz helyre születtünk
Vagy nem hallottuk meg, mikor mi csak egymásnak üzentünk
Mit érnek a szavak, hogy ha nem ismered mit jelent
Mit érek én neked múltat, jövőt, vagy csak jelent?
Ismétlem önmagam, hogy elmúlnak az évek
Elkopnak a barátok, ami megmarad az érdek
Lehet még hazudni, én szép jövőröl álmodom
Hogy mindaz amit elértem, ha megérdemli átadom.
Nem lesz többet ugyanaz, már régen más van!
Nem hiszek én semmiben, se benned se másban
Rá kellett ébrednem itt mindent érdek vezérel
És lehetsz te a jó, a vége mindig az, hogy te vérzel
Mit érnek az emlékek, ha nem biztos hogy valóság?
Mit érnek az igazak, ha egész világ hazugság?
Imádjuk az Istent, de a szívünk már az ördögé
Néha érzed holnap nem megy már hát ne mond ki, hogy örökké!
*Refrén:4x
Visszanéztem, nem volt szép, amit láttam
Az élet nélküled, még sem azt vártam
Üres mondatok, hazug emberek
Tovább állok nélküled megyek



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos