|
|
|
| Előadó: | Kazal László |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Ez a játék régi játék játsszuk mi sok ezer éve,
persze sose nyíltan, hanem? Icikét picikét félve.
Ezt a kisded játékunkat, amiről most szó lesz,
úgy nevezzük, hogy nevezzük? Sundám, bundám, csóresz!
(1. számú igen szellemes strófa)
Virsli gyárból jön egy pasi s a portásbácsihoz érve,
két fülére virslit akaszt, icikét picikét félve.
A táskája viszont üres, régen bevált mód ez,
ott a füle mögött van a: sundám, bundám, csóresz!
Számos dörzsölt pesti autós beül a Mercédeszébe,
új kocsiját, hogy szerezte? Icikét picikét félve!
Villa telek illa berek régen bevált mód ez,
minden ember lottón nyer, vagy? Sundám, bundám, csóresz!
Öreg apó borítékos sorsjegyet árul a télbe,
veszünk egyet s meggusztáljuk, icikét picikét félve.
E sors jegyen akkor nyerhetsz, ha nyáron is hó lesz,
kimondom én ez se más mint, (sportolóink érdekében kifejtett országos méretű jótékonysági akció).
(2. téli strófa)
Három tonnás furgon szállít szenet és kokszot a télbe,
jól megrakták, megpúpozták, icikét picikét félve.
Nem dézsmálják hozzátesznek, jaj de megható ez,
mert most ez a dupla fuvar az igazgatóé lesz!
Vidéken sok disznó hízik tehetős TSZCS-ékbe,
megszületett 100 kis malac, icikét picikét félve.
Tíz malacból dísz vacsora tízből nagy disznó lesz,
és a többi 80 röfi, sundám bundám, csóresz!
Építész a kék-fény előtt hajjaj jogával élve,
fűnek, fának építette, icikét picikét félve.
Mivel tudta, hogy -e villa mire lakható lesz,
alul-felül kívül-belül, sundám bundám, csóresz!
(Ajánlás)
Majd ha fennjárunk a Holdba lesz csak a csórásnak vége,
ki a fene lopna krátert, icikét picikét félve.
Mert a holdban semmi sincs mi elmozdítható lesz,
csak a Holdban nem lesz többé, sundám bundám, csóresz!
Szilveszterkor pont éjfélkor lépünk be az új évbe,
eloltjuk az összes lámpát, icikét picikét félve.
Vőlegény a menyasszonytól egy kis akontót vesz,
és ami megvolt az Ó évben, sundám bundám, csóresz!
“Most már nem érdekel minket, hogy ki mit gondol”
Kevés olyan őszinte, zeneileg egy irányba mutató, mégis egymást kiegészítő barátság van, mint amilyen az ország elsőszámú speed-folk-punk zenekara, a Bohemian Betyars, és a cigányzene talán legismertebb hazai képviselője, a Parno Graszt között virágzott az elmúlt években. Ennek szebb kiteljesedése nem is lehetne, mint a most megjelenő, A falu rossza című újabb közös szerzeményük, amelynek alapjául egy híres népdal szolgál, amin természetesen csavartak egy nagyot, és “betyárosították”. A végeredmény önmagáért beszél.
Bohemian Betyars-dalszövegek itt.
A Bohemian Betyars idén ünnepli fennállásának 15. születésnapját, nem is akárhogyan: egy hetedhét országra szóló mulatsággal készülnek a Budapest Park színpadára, ahol ráadásul az idei évük egyetlen önálló budapesti koncertjét is adják. Sok meglepetés vendéggel is kiegészülnek, de az talán nem meglepő, hogy évek óta állandó tettestársuk, a Parno Graszt is velük tart majd a jeles napon. Persze a srácok nem elégszenek meg “ennyivel”: a hatalmas sikert aratott 2017-es Ha menni akarok és a 2019-ben kiadott Kelen Shavo után most újból közös dallal jelentkeznek. A régmúltra visszanyúló barátságra a Bohemian Betyars egyik frontembere, Palágyi Máté Kakas a következőképp emlékszik:
“Néptáncosként gyerekkorom óta szeretem a Parno Graszt zenéjét, amit azóta is legjobb cigányzenének tartok. Egyszer egy pécsi koncerten zenéltünk egymás után, és az öltözőben elindult az ismerkedés, látszott, hogy jó a kémia a két csapat között. Egyértelmű volt, hogy egy közös számmal kellene meghálni a nászt, ebből született meg a Ha menni akarok. Aztán jöttek az első vendégszereplések egymás koncertjein, majd néhány év után lementünk Pálházára egy hétvégére összerakni egy koncertet, ahol 12-en minden este hajnalig zenéltünk, énekeltük. Azóta számtalan koncertünk volt együtt, amik a nyarak üdítő pillanatai, és úgy érzem, ez a harmadik számunk ismét nagyon fog tetszeni mindkét közönségnek.”
A most megjelenő A falu rossza című szerzemény egy híres népdalra épül, amely arról szól, hogy előadóját kitagadta az egyetlen közösség, ahová eddig tartozott: a falu. Mindenki őt ugatja, ő pedig visszaszól nekik: “nem vagyok én rosszabb másnál”. Ahogy Palágyi meséli:
