|
|
|
| Előadó: | NIGI |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | rap szerű |
| Címkék: | Keressük! |
Hidd el, hogy elég volt nem kell
De végre ébredj fel
Nyisd ki a két szemed
És lásd meg miért jó
jó jó jó ha többet nem látlak
Nekem nincsen már rád szükségem hisz mindig egyedül álltam,
Ha rossz utat is választottam azt is végigjártam
Így vagy úgy mindig tudtam h mi ketten nem lehet, hogy itt hagytál,
De nem érzem, hogy én vesztettem
Túl leszek ezen is hisz kaptam már nagyobb pofont is
Mindig felálltam most már a szemedbe nézek, bátran
Elég nem kell többet a szenvedés,
Mert ez egy álomvilág, amiben benne élsz.
Állj meg egy percre és vedd észre magadat,
Semmivel se lettél szabadabb
Hova jutottál így ki lettél
Engem már rég elvesztettél
Állj meg egy percre és vedd észre magadat,
Semmivel se lettél szabadabb
Hova jutottál így ki lettél
Engem már rég elvesztettél
Soha nem láttam, hogy igazán kellek neked
Te már az akkor is tudtad, hogy elsőből utolsó leszek
Neked ez volt jó játszani másokkal
Úgy csináltál az emberekkel, mint a játékbábúkkal
Vége van mindennek, de sokat hiszel, magadról
Nem láttál tisztán nem láttál a falaktól
Most, meg mint teszel, ellened vagyok én is.
Hiába volt veled neked jó is meg szép is.
Most már kívánom, hogy legyél, boldog nélkülem
Lehet, hogy hamar örültem, hogy nem kell téged féltenem.
De most már megteszem, hát kövesd, ezt a példát
Hagyd a múltat békén és lassan úgy előbb, de lépj át.
Vedd észre már nem az, vagy aki voltál
Körülötted senkinek sem tetszik, hogy megváltoztál.
De ez vagy te neked ez az igazi éned
Nem vesz komolyan senki ezt már hiába is kéred.
Állj meg egy percre és vedd észre magadat,
Semmivel se lettél szabadabb
Hova jutottál így ki lettél
Engem már rég elvesztettél
Állj meg egy percre és vedd észre magadat,
Semmivel se lettél szabadabb
Hova jutottál így ki lettél
Engem már rég elvesztettél
Elvesztettél
Elvesztettél
Elvesztettél
Engem már régen elvesztettél…
Állj meg egy percre és vedd észre magadat,
Semmivel se lettél szabadabb
Hova jutottál így ki lettél
Engem már rég elvesztettél
Állj meg egy percre és vedd észre magadat,
Semmivel se lettél szabadabb
Hova jutottál így ki lettél
Engem már rég elvesztettél!
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
