|
|
|
| Előadó: | Verőköltő |
|---|---|
| Album: | Későbe ér |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Gressai Ferdinánd |
|
Gressai Ferdinánd |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
A kabátom alá rejtve a szívemhez szorítva őrzöm
a kabátom alá rejtve a szívemhez szorítom
én vagyok a Naplopó, ellopom a Napot
sötét varázsló vagyok, sötétet varázsolok
egyszer majd kialszanak a lámpák
és eltűnnek a fények
átváltozik akkor az egész világ
óriásivá és közelivé
a sötétben látszik ki, hogy a fogad fehér,
mert mindenki mindent megtesz mindenkivel mindenér'
és a csöndbe beleszól, ahogy a szíved dobog
a gyomor korog, a vér kicsorog, csak az vicsorog
rajtam kívül nincsen élet
én vagyok a Naplopó, a fejetek fölül ellopom a Napot
sötét varázsló vagyok, egy pillanat alatt sötétet varázsolok,
és fellélegeznek majd, fellélegeznek majd azok, akik
azt a napot várták, mikor ellopom a Napot
A Concerto Budapest október 24-én a Müpában ünnepi hangversenyt ad az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére.
A hangversenyen Keller András vezényletével Liszt Hungaria című szimfonikus költeménye, Dohnányi Változatok egy gyermekdalra és Beethoven "Eroica" szimfóniája hangzik el Várjon Dénes zongoraművész közreműködésével.
Liszt Ferenc Hungaria című szimfonikus költeménye a magyar hazafiság, a nemzeti öntudat és a szellemi tartás egyik legnemesebb megnyilvánulása.
Az 1856-ban bemutatott mű a haza iránti elkötelezettség és a hősi küzdelem zenei megfogalmazása, amely a diadal és az áldozat közti feszültséget egyaránt megjeleníti.
A Hungaria az első igazán magyar stílusú szimfonikus költemény, amely a Szabadságharc szellemiségét nem gyászban, hanem a jövőbe vetett hittel és felemelő erővel idézi meg.
Akoncert második darabja, Dohnányi Ernő Változatok egy gyermekdalra című kompozíciója a magyar zenetörténet egyik legkedveltebb és legszellemesebb alkotása.
A Gyermekdal-variációk többet árul el Dohnányi művészi személyiségéről, mint bármely megőrzött zongorafelvétele. Az 1914-ben született alkotásban derű, kifinomult mesterségbeli tudás és természetes virtuozitás fonódik egybe. A mű zongoraszólamát Várjon Dénes szólaltatja meg, akinek előadása mindig a zenei részletek iránti érzékenységet és a formai arányérzéket egyesíti.
Az est zárásaként Beethoven 3. (Esz-dúr) "Eroica" szimfóniája hangzik el
A zenetörténet egyik legnagyobb hatású és legforradalmibb műve. A komponista eredetileg Bonaparte Napóleonnak szánta a művet, ám amikor Napóleon az önkényuralom jelképévé vált, Beethoven visszavonta ajánlását. Az Eroica így az emberi szabadság és méltóság himnuszaként vált halhatatlanná.
A szimfónia négy tétele egy hős útját és küzdelmét idézi meg
Az első tétel hatalmas energiája a hősi akaratot, a gyászinduló a veszteség fájdalmát, a scherzo az élet újraéledését, míg a záróvariációk a megdicsőülést fejezik ki.
Az Eroica az emberi kitartás, a teremtő szellem és a szabadságvágy zenei megtestesülése - mindazé, amiért 1956 hősei is kiálltak.
Kiemelt kép: Múzeum körút 27., 1956.
Fotó: Fortepan/Peter Isaac
