|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
[-Fanka-]
Stop a gomb a liftben és megállok,
akkor is szerválok, ha ütőm sincsen.
Ez minden kincsem,
hangom a történet,
a mesék, a példák, mind a táramban töltények.
Ki ivott a poharamból, ki evett a tányéromból?
Mit gondolsz a tükörképről, vagy épp az árnyékodról?
Ez nem homokvár és nem is a gokartom,
a zsiványok már dzsipben, régóta nem lóháton.
A becsület lassan, csak egy bejegyzés a szótárból,
hogy lett ennyi ribanc, istenem egyetlen bordából?
Mennyi mindent láttam és mennyi mindent hittem,
és már tudom mi az igazság, hogy igazság nincsen.
Én javítani akartam, de javítani nem lehet,
mert ahányan ismernek,mind annyiszor eltemet.
De azért mert ők ilyenek, te ne állj be a sorba,
van mikor választani kell, tartalom vagy a forma.
[-Kowa-]
Még mindig ott van a pad a lelkem a part,
amin üldögéltem, mert mindig akad,
egy apró remény a csillagok között,
hagytam és belém költözött.
Még mindig ott van a pad a lelkem a part,
amin üldögéltem, mert mindig akad,
egy apró remény a csillagok között,
hagytam és belém költözött.
Távolban a pad színe zöld, hullámok a palánkot verdesik.
Oly közel mégis távol a föld, és egyre gyengül ki a világba bízik.
Távolban morajlik az ég, valami felkarol és a szívembe költözik
Emberi szem nem érzi hogy szép, elkísér az utolsó hídig.
[-Fanka-]
Az én fajtám az tudja, hogy az apró pénz is pénz.
És én mondom, hogy bármi, amitől függsz az felemészt, hey.
Nézz rá a kölyökre, milyen édes hogyha álmos,
de pont mikorra ballag leszel áttétesen rákos.
Az ember, az ember, az ember mindent leszar,
az ember megteheti, és az ember olyan fukar.
Hogy magától is sajnálja az igazság egy szeletét,
hogy valamit nem lehet na, hiába szeretnéd.
Bár a legtöbb lánynak bőven elég a New Yorker.
És a legtöbb fiúnak bőven elég ha úgy jó fej,
hogy valakivel, még csak MSN-en beszél,
de már kinagyította ám több képen is a szemét.
Az én szüleim harminc éve keltik reggel egymást,
tudnának ám mesélni az életről egy s mást.
Te kiben bíznál úgy, hogy leéld vele az életed,
és bár nem ismerlek, de én ilyen vagyok féltelek.
[-Kowa-]
Még mindig ott van a pad a lelkem a part,
amin üldögéltem, mert mindig akad,
egy apró remény a csillagok között,
hagytam és belém költözött.
Még mindig ott van a pad a lelkem a part,
amin üldögéltem, mert mindig akad,
egy apró remény a csillagok között,
hagytam és belém költözött.
[-Fanka-]
Csak a most van és a múlt, a jövő messze távol.
Bár Isten tényleg mindent tud erről a világról.
De sokan azt gondolják, hogy nem tereli nyáját,
Valami Sci-fi szerű jövetelét várják.
De ahogy a közmondás őrzi a fától az erdőt,
Itt egyre inkább tompa vagy, minél inkább felnőtt.
Itt szégyellik a gyerekek, hogy játékkal a kézben,
Itt az interneten vagy fenn, nem lenn a téren.
Cigivel és csajokkal a tábortüzek helyett,
egy hullagyár az utca, a beton élve eltemet.
De ha csak holnapig élnék, én akkor se tojnék be,
Rám mondtak sok mindent, mint a reklámok a fogkrémre.
Mégis tele a váró, amin nem segít a pálinka,
kihúzzák a fogad, közben az asszisztens ásítva,
kéri hogy a következő üljön be a székbe,
ha ezt nem fogadod el, na akkor tényleg tépj be.
[-Kowa-]
Még mindig ott van a pad a lelkem a part,
amin üldögéltem, mert mindig akad,
egy apró remény a csillagok között,
hagytam és belém költözött.
Még mindig ott van a pad a lelkem a part,
amin üldögéltem, mert mindig akad,
egy apró remény a csillagok között,
hagytam és belém költözött.
Még mindig ott van a pad a lelkem a part,
amin üldögéltem, mert mindig akad,
egy apró remény a csillagok között,
hagytam és belém költözött.
Még mindig ott van a pad a lelkem a part,
amin üldögéltem, mert mindig akad,
egy apró remény a csillagok között,
hagytam és belém költözött.
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
