|
|
|
| Előadó: | Awful |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kuris Tamás |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Romlott a világ romlott erkölcsi értékek
Az emberek nem tudnak tartani mértéket
Erre a műsorra az ördög rengeteget költött
A világban a bűn hatalmas mértékeket öltött
A jó és a rossz között elmosódtak a határok
Mindenhol a földön csak bűnösöket találok
Ember embert tapos eltapos mindenkit
Mert elfogyott a remény elfogyott minden hit
Oda kint az utcán csecsemőket ölnek meg
Szegényeket törnek meg, embereket lőnek meg
Hogy jutottunk idáig ezen nem is töprengtek
Add ide a lelked MR. Sátán vagyok örvendek
Keserűség amit látok a szemekben
Nincsenek nagy tervek a fejekben
Tegyétek az asztalra amit én letettem
Utána törhettek pálcát felettem
Refrén:
Hol a mérték, nincsen érték
Úgy látom az agyakat kicserélték
Ezt a mocskot minek néznéd
Marad a szánalom meg a részvét
2. verze:
Hiába lépsz fénybe mellettem csak árnyék vagy
A porcelánok között te egy szaros tányér vagy
Nincsen benned semmihez elegendő szándék
Csak sodródsz az élettel és azt hiszed ez játék
Pofonból elfér jó pár rád még
Ha kérdeznek a választ gondold át még
Egy kicsit magad rágd még, mielőtt Awful rád lép
Hogy hozzad a szintet hidd el kell még pár év
Húzz vissza a drótra a spanjaidhoz verébnek
Én a tűzben edződöm ők a parázson elégnek
Várjátok a csodát de magától nem érkezik
Megfáradt lelkek magukat mérgezik
Úgy mar szét a hígító mint a sósav a szövetet
A barátod a föld alá hamarosan követed
Nem kell már neked csattanó maszlag
Az is megteszi ha jól pofán baszlak
Refrén
3. verze
Azt hiszed, hogy jót tettél, de pont ezzel rosszat
Ha semmi eszed nincs akkor a haverodnak osszad
Egymást viszitek bele a hülyeségbe
Ha elkapnak ráfogjátok az ügyetlenségre
Panaszkodjál másnak, hogy drogozik a gyereked
Nem jutott még eszedbe lehet szarul neveled
Feleseljen ha akar csak éppen ne neked
Mert még most is te adod a szájába a kenyeret
A liberális világban bárki bármit megtehet
Nem mindegy hogy nem szabad vagy éppen nem lehet
Mindenki császár meg kurva nagy király
Császárszalonna a pompa a szegénynek is kijár
Vannak itt érvek de beszélnek a tények
Holnaptól félnek akik a mában élnek
Basszunk az asztalra így nem érhet véget
Valami legyen mert ebből elég de tényleg
A PUF túl az ezer-ötszázadik koncerten még mindig arra vágyik, hogy minél többször tudjon találkozni a közönségével.
Az Akvárium Klubban 2025. november 8-án koncertezett a Pál Utcai Fiúk. A PUF közönsége nagyrészt abból a korosztályból áll, amely a fénykorban is hűségesen követte a csapatot. Ez pedig a fővárosi koncert hangulatán is érzékelhető volt: különösebb tombolás nélküli, klasszikus buli-hangulat jellemezte az estét.
– A nyolcvanas években alakult Pál Utcai Fiúk Magyarország egyik legrégebben játszó alternatív rock zenekara. A csapat garázs-zenekarként, autodidakta módon kezdte el a zenélést, majd a rendszerváltás után már rendszeresen turnézott és sorban adta ki lemezeit. Népszerűségét többek között annak is köszönheti, hogy megalakulása óta folyamatosan koncertezik – szólt a beharangozó.
Pál Utcai Fiúk-dalszövegek itt.
A zenekar által tervezett nyolc órai kezdés úgy volt fél kilenc, ahogyan az az eseményben feltüntetésre került. Így már nem is tűnt annyira gigahosszúnak a koncert, ahogyan azt előzetesen ígértek, hiszen a másfél órás koncert átlagosnak számít.
A kényelmes dallista nem jelentett meglepetést, de nem is okozott csalódást
Leskovics Gábor ezt az estét is a tőle megszokott energiával vezetett végig. Leszámítva az új vagy kevésbé koncertfavorit dalokat, amelyeket nem vagy alig ismert a közönség. Lecsó az ilyen nóták végén köszönte, hogy meghallgattuk – ezt eléggé közönyösen tette és talán emiatt némiképp kiábrándítóan is hatott.
Félek, Jégkirálynő, Balatonszepezd, Szerelemharc, Milyen állat, Utolsó év, Nincs menedék, Hajsza, Csak úgy csinál, Nehéz idők, A bál – a legnagyobb kedvencek egy része tehát maradt el.
Torz és fülsértő hangzás rontott a koncert élvezeti értékén
Az sem volt felemelő, hogy közel a teljes koncert alatt problémák voltak a hangzással. Talán rossz helyen álltunk, de az a sok ember körülöttünk, aki szintén többször is befogta a fülét, hogy tompítsa a fülsiketítő torzulást, nem tévedhetett ekkorát. Érdemes lett volna meghallgatni egy hangosítónak kívülről – és nem csak a hangpultból a koncertet. Sokat rontott az este élvezeti értékén a rossz hangzás – és ehhez nem kellett vájtfülűnek lenni.
A családos anyuka talán önnön fiatalságát kereste a Pál Utcai Fiúk koncertjén
A dallista nem hozott meglepetéseket. Ahogyan a zenei szleng mondja: korrektül letolták a bulit. Érdekesebb volt ennél a közönség összetétele. Nagyrészt abból a korosztályból állt, amely a zenekar fénykorában, a kilencvenes és kétezres években volt kamasz vagy fiatal felnőtt. És aki most már családosként éli újra fiatalságát. Így volt ezzel az előttem álló anyuka is (jegygyűrű), aki kissé már kapatos állapotban vonaglott és láthatóan igyekezett megtalálni fiatalkori énjét, s lelke mélyén azt a mámoros érzést, amelyet a húszas éveiben érzett a PUF koncertjén.
Fotó: Pál Utcai Fiúk FacebookAkvárium Klub
