|
|
|
| Előadó: | Bohemian Betyars |
|---|---|
| Album: | Stone soup |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szűcs Levente Palágyi Máté Mihályfi Máté Fehér Gábor Fellegi Kristóf Muhari Krisztián ákos |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Fiatalok a Magyar Zenéért Egyesület |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Can't control my mind
I'm deaf, I'm mum, I'm blind
Took the hardest drug i could ever get
There's a girl i need to find
First it seemed like fun
And look what i just won
Became the captive of this fucking love
Run run run run run
Where to go, where to start
Close your eyes and hear your hearth.
Az a szép kék szempár mit soha nem feledek
Tudom ott lesz mindig és semmit sem tehetek
Keseríti szívemet a kanyargó utamon
Hogy másé vagy sajnos és nem az én galambom
Mint őszülő fának elkóválygott levele
Úgy hullok hát én is a reményről lefele
Búsan élem a világom hisz nincs olyan hogy te meg én
Jaj istenem mit tehetnék bánatomban iszok én
My clock clocks in my brain
Cant describe the pain
My blood is boiling in my veins
This shit drives me insane
I cant barely stop
Beleive me she's the top
If there's still some hope, must gain some speed
Till my head goes pop pop pop pop pop
Nézem én a napot
Nézem hogy lement-e
Vagy belül van csak sötét
Hosszú így az este
Those pair of blue eyes somehow i just cant forget
She notice me in my dreams, not much but that's all I have
I'm just chasing dreams, losing hope, I'm empty got nowhere to hide
She won't be my @#&%!
And never wake up by my side
So you my little pumping machine
You stand of this all behind
Broke up my head, skrew my conscience
Spread this poison in my mind
You deafen my ears, blinded my eyes
Fucked me up with all of your lies
So i cut you off, and throw like a stone
What do i want? Just leave me alone!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
