|
|
|
|
|
| Előadó: | Harakiri |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Geci ez az élet, de nem fogok össze rogyni,
ha gyenge vagy, mint a harmat, akkor tesó te fogsz szopni!
Undorító ez a világ, büdös mint a zokni
kajak elfogyott a mosópor, luxus már mosni!
Kicsi ez az ország, mégis sokan vagyunk benne,
ha kamu szarok nem lennének milyen szép is lenne!
Hiába vannak álmok, ha mindegyik csak árok,
Én át ugrom mindent, sőt felettük szállok!
Van egy-két gránát, amit faszfejeknek szánok,
ki biztosítók gyorsan, aztán mindet hozzád vágok!
Az EGO húzz előre,mer ilyen vagyok alapból,
semmiből nincs annyira elegem, mint a szarokból!
Sakk tábla az élet, amin én vagyok a király,
Te meg csak egy büdös paraszt, sajna ilyen lett a világ!
Hiába ültetsz itt, úgy is elhervad a virág,
de az enyém mindig meg marad ajánlom, hogy vigyázz!
Én nem változok senkiért, így fogok meghalni,
Te kicsi hal vagy hozzám képest felfoglak falni!
A spanjaimat megnézzem ebben nem vitázunk
A (.....) respect, de a kamukra csak pisálok!
Én nem változok senkiért, így fogok meghalni,
így fogok meghalni...
így fogok meghalni...!
Ebben nem vitázunk, Nem! A kamukra csak pisálok!
Minden nap szétesek elég gyakran tekerek,
ez az élet egy bicikli, de csak egy helyben tekerek,
így hát leszálltam én róla, gyalog is messzebb jutok,
jöhetsz akár kivel, de Én úgy is neked fogok!
Kurvára bánom, hogy ide dobot le a gólya
itt nem vadászhatsz húsra, nem maradt csak a szója!
Neked a divat diktál, nekem meg a zene
ha messze is vagy haver meg érint a gangam szele!
Ne sírjál már ombre, hogy milyen szar az élet
feküdjél ki a sínekre, ha muszáj kötelet is kérek!
A szar zenéd mellett az enyém erős, mint a méreg
ez ki fog ütni K.O.-val úgy, hogy neked véged!
Én ilyen voltam, ilyen leszek, ilyen is maradok,
ha gecizel haver, Én tuti beléd marok!
Nem mozdulok buzi, ha csóvál a farok
nem törődők senkivel, mindenkire szarok!
Szarok...szarok...!
A pápa álláspontja a mesterséges intelligenciáról továbbra is érdekes, részletes és helytálló.
A Vatikán volt az egyik első hatóság a világon, amely részletes és alapos állásfoglalást tett közzé az MI szerzői jogokra és kreativitásra gyakorolt hatásáról, valamint szabályozási beavatkozást sürgetett a károk megelőzése érdekében.
Részlet a Szentszék legutóbbi, kiváló állásfoglalásából
„Régóta bőséges bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a közösségi médiában az elköteleződés maximalizálására tervezett algoritmusok – amelyek jövedelmezőek a platformok számára – a gyors érzelmeket jutalmazzák, és büntetik az időigényesebb emberi reakciókat, mint amilyen a megértéshez és a reflektáláshoz szükséges erőfeszítés. Azzal, hogy az embereket a könnyű egyetértés és a könnyű felháborodás buborékaiba csoportosítják, ezek az algoritmusok csökkentik a meghallgatás és a kritikus gondolkodás képességünket, és növelik a társadalmi polarizációt.
Tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket
Ezt tovább súlyosbítja a mesterséges intelligenciába mint mindentudó „barátba", minden tudás forrásaként, minden emlék archívumaként, minden tanács „orákulumaként" vetett naiv és kritikátlan bizalom. Mindez
tovább rombolhatja az analitikus és kreatív gondolkodás képességünket, a jelentés megértését, valamint a szintaxis és a szemantika közötti különbségtétel képességét.
Csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket
Bár az MI támogatást és segítséget nyújthat a kommunikációval kapcsolatos feladatok kezelésében, hosszú távon az a döntés, hogy kitérünk a saját gondolkodás erőfeszítése elől, és beérjük mesterséges statisztikai összeállításokkal, azzal fenyeget, hogy csökkenti kognitív, érzelmi és kommunikációs képességeinket.
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia rendszerek egyre inkább átvették az irányítást szövegek, zenék és videók előállítása felett. Ez az emberi kreatív ipar nagy részét azzal a veszéllyel fenyegeti, hogy lebontják és lecserélik az „MI által működtetve" címkével, az embereket pedig a gondolat nélküli gondolatok és a tulajdonos és szeretet nélküli névtelen termékek passzív fogyasztóivá teszik. Eközben
az emberi géniusz remekműveit a zene, a művészet és az irodalom területén puszta gyakorlóterepekké degradálják a gépek számára.
A lényegi kérdés nem az, hogy a gépek mire képesek vagy mire lesznek képesek
Hanem az, hogy mi mire vagyunk és leszünk képesek, emberségben és tudásban gyarapodva a szolgálatunkra álló hatékony eszközök bölcs felhasználása révén. Az egyének mindig is igyekeztek megszerezni a tudás gyümölcseit az elkötelezettség, a kutatás és a személyes felelősségvállalás által megkívánt erőfeszítés nélkül."
