|
|
|
| Előadó: | Boka és a Klikk |
|---|---|
| Album: | Rázd meg Baby |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 5:45 |
| Szövegírók: |
Bokányi Zsolt Tóth László István Csorba Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tudom, hogy vártál, tudom, hogy megígértem én,
Tudom, hogy mondtam, hogy éjjel odaérek még,
És mégsem mentem haza hozzád, gondoltam hosszú még az éj…
Azt hittem ráérsz, a tv régi jó barát,
Nézel egy filmet, és majd a csókjaiddal vársz,
De te már türelmetlen voltál, azt mondtad, szétfeszít a vágy…
Hiába hívtál, a bárban túl nagy lárma szólt,
Reggel az ágyon már csak egy üzenetféle volt:
Vártalak ma éjjel, leléptem, ne keress, ennyi volt!
Hiába hívom, hiába keresem, nem felel,
Könyörgöm Baby, hiányzol, vedd már végre fel!
De csak egy üzenet maradt meg tőle, a rögzítőn csak ez felel:
Vártalak éjjel, a testem tűzben égett el,
Nem jöttél mégsem, leléptem ne keress már sosem!
Elég volt már, a haverod vár rám…
s még mindig szétfeszít a vágy!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
