|
|
|
| Előadó: | Hajnali Emberek |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Refrén:
Mostanában nagyon meleg van,
Megsülök bent a szobában,
Csak bámulom a tűző napot,
Mert unatkozok, de nagyon-nagyon.
Ha már a limonádé sem segít,
Már az is csak melegít,
Csak bámulom a tűző napot,
Mert unatkozok, de nagyon-nagyon.
Verse 1:
Mindegy hogy hol vagyok,
Megfő a fejem,
Bármihez hozzányúlok,
Szétég a kezem.
A buszon meg fűtenek ezerrel,
A szar is belémsül [A ruhám rámsül]
Persze akad aki élvezi ezt,
De ezzel ő van egyedül.
Az izzadságomat összegyűjtöm,
Kijön egy egész pohár belőle,
A homlokomat letörlöm,
És izzadság csapódik a kezemre.
Ha leöntöm a fejem vízzel,
Az sem segít,
Mert jön egy eső estére,
És megfázok, a fenít.
Refrén:
Mostanában nagyon meleg van,
Megsülök bent a szobában,
Csak bámulom a tűző napot,
Mert unatkozok, de nagyon-nagyon.
Ha már a limonádé sem segít,
Már az is csak melegít,
Csak bámulom a tűző napot,
Mert unatkozok, de nagyon-nagyon.
Verse 2:
Bárhová megyek a városban,
Mindenkin látom, hogy meg van főve,
Mint egy hadsereg a csatában,
Agyon lenne lőve.
Reggel még el lehet viselni,
De de délelőttre... elképesztő!
Délutánra meg meg lehet főni,
Mint egy délibáb olyan szemfényvesztő.
Amikor dugó van az úton,
Minden sofőr kész van,
Amikor állnak a kocsik a körúton,
Minden embernek vége van.
Éjszaka, mikor fölkelsz inni,
El se jutsz a konyhig,
Mert annyira kiszáradtál mint-
Ha gyalogolnál Kairótól Mozambikig.
Refrén:
Mostanában nagyon meleg van,
Megsülök bent a szobában,
Csak bámulom a tűző napot,
Mert unatkozok, de nagyon-nagyon.
Ha már a limonádé sem segít,
Már az is csak melegít,
Csak bámulom a tűző napot,
Mert unatkozok, de nagyon-nagyon.
Verse 3:
Bármit veszek a boltban,
Kólát, Fantát, vizet,
A szomjamat nem nagyon oltja,
Hiába veszek vagy tízet.
Ilyenkor a legjobb dolog
A fagyi, mert az legalább
Lehűti a torkom,
És nem kerülget a láz.
Ilyenkor focizni sem érdemes,
Mert hőgutát kapsz a pályán,
Napozni is veszélyes,
Mert olyan érzés, mintha lávát innál.
A mályhűtőből kivett ital,
Ami három napig ott volt,
Iszok belőle vagy öt pohárral,
De még mindig nem mondanám, hogy sokkal jobb.
Refrén:
Mostanában nagyon meleg van,
Megsülök bent a szobában,
Csak bámulom a tűző napot,
Mert unatkozok, de nagyon-nagyon.
Ha már a limonádé sem segít,
Már az is csak melegít,
Csak bámulom a tűző napot,
Mert unatkozok, de nagyon-nagyon.
Verse 4:
Egy hideg fürdő nyáron,
Ennél nincs is jobb,
A kádban jól elterülök háton,
Egy pohár limonádéval passzolni fog.
A napom nem tajlik másról,
Minthogy felkelek fél tízkor,
Eszek, fürdök, megmosakszom párszor,
Leöntöm magam, bármit találok.
Délelőtt csak ülök bent a házban,
És nem csinálok semmi hasznosat,
Néha elalszok, de olyankor gáz van,
Mert az ágy túl meleg, én meg megsülök rajta,
Ebédnél a nap pont fent van,
Besüt ezerrel a szobába,
Nagyon örülnék annak, hogyha
Egy kicsit lejjeb menne már, mer' nagyon elegem van!
Refrén:
Mostanában nagyon meleg van,
Megsülök bent a szobában,
Csak bámulom a tűző napot,
Mert unatkozok, de nagyon-nagyon.
Ha már a limonádé sem segít,
Már az is csak melegít,
Csak bámulom a tűző napot,
Mert unatkozok, de nagyon-nagyon. (2x)
- Életem legnagyobb türelemjátékát játszom
- mondta a sztrókon két évvel ezelőtt átesett Révész Sándor az MTI-nek.
A népszerű énekesnek kedden jelent meg önéletrajzi könyve Ezt én választottam címmel, amely egy kalandos élet, 70 év története.
A Helikon Kiadó gondozásában elérhető, fotókkal gazdagon illusztrált kötetben a Generál és a Piramis egykori frontembere őszintén és részletesen vall életéről, családjáról, gyerekkoráról, zenei pályafutása kezdetéről, a Generál és a Piramis együttessel elért hatalmas sikerekről, szólóéveiről, külföldi kalandozásairól, barátairól. Révész Sándor szavait Derksen Gyöngyi és Bálint Csaba jegyezte le.
- Mozgalmas életet éltem, a színpadi létünk a közönség szeme előtt zajlott, miközben habzsoltuk az életet. Az évtizedek során adott sok interjúban nem akartam részletekbe bocsátkozni pályámról és érzelmi átmeneteimről, de a betegségem, illetve 70. életévem arra késztetett, hogy őszintén visszatekintsek, és elmeséljem mindazt, amit átéltem - mondta az énekes.
Sztrókja után ma már jól viseli a hétköznapokat, tud mozogni, és bár vannak nehézségek, visszatért a komfortérzete.
Révész Sándor a hetvenes évek legelején, a Generál együttes szárba szökkenésével alig egy év alatt vált ismeretlen amatőr zenészből országosan népszerű énekessé.
- A Generál megalakulása a sors különös dramaturgiájának köszönhető. A zenekar Várkonyi Matyi és Novai Gabi irányításával, Karácsony James jöttének gazdagító élményével, fiatal és tehetséges emberek szövetsége lett, amely gyorsan megtalálta a közönségét. A menedzserként mellénk állt Hegedűs László segítségével külföldön is sikereket arattunk, Lengyelországban 15 ezres stadionokban játszottunk, vezettük a holland slágerlistát, és megkockáztatom, hogy a világhírnév küszöbén álltunk. Ebből végül nem lett semmi, de nem sokon múlt - fejtette ki.
Som Lajos akkor már évek óta csábította a Piramis zenekarba, és 1975-ben igent mondott. A keményebb zenék már a Generál idején motiválóak voltak számára. Az interneten a közelmúltban felbukkant a Mikor megszülettem... című dokumentumfilm, amelyet Gazdag Gyula 1979-ben készített a Piramisról, a zenekar fiatalokra gyakorolt elképesztő hatásáról. Az alkotást annak idején csak egy alkalommal vetítették.
- A film hitelesen ábrázolt minket, és a közönség reakcióját egyaránt. A Piramist alkotó öt zenész egyszerű városi fickó volt, hasonlítottunk rajongóinkhoz, talán ez is benne volt abban, hogy sokan példaképként tekintettek ránk. Horváth Attila dalszövegei nagyszerűen kifejezték az akkori fiatalok, a csöves generáció életérzését, gondoljunk csak a Kóbor angyalra, a Ha volna két életem, a Szállj fel magasra vagy a Szabadnak születtem soraira - mondta Révész Sándor.
Az énekes 1981-ben kilépett a Piramisból és 1984-ig külföldön dolgozott, világslágereket énekelt egy óceánjáró hajón. Abban a zenekarban társa volt például Banyák Nándor hegedűvirtuóz és Bianki Iván, a Kex korábbi gitárosa. "Nagy kihívás volt egy semlegesnek mondható, hatszáz fős közönség előtt estéről estére fellépni, ez profi hozzáállást követelt, és óriási tapasztalattal vértezett fel".
Miután hazatért, 1985-ben a Hanglemezgyár kezdeményezésére, és Presser Gábor szakmai támogatásával elkészítette első szólólemezét. Az album, amelyre a Presser-Dusán szerzőpáros mellett ő maga is írt dalokat, rendkívül sikeres lett, olyan számokkal, mint a Nem tudtam, hogy így fáj, a Vigyázz a madárra, vagy A francia lány.
- Volt szó a folytatásról Gáborékkal, a lemezzel Magyarországon James-szel és egy remek csapattal turnéztunk, és néhány közös nyugat-európai fellépésen is szerepeltünk 1987-ben, de akkor én már egy alföldi tanyán éltem, és az ott megélt szabadságélményt nem nagyon akartam feladni - mondta Révész.
A könyvből kiderül, hogy Révészt a Skorpióba, a Dinamitba, sőt a világhírű német heavy metál zenekarba, az Acceptbe is hívták énekelni, de nem ment, közös projektje a Mud együttes tagjával, Rob Davisszel pedig kísérlet maradt. A Piramis 1992-1993-as és 2006-os visszatérése a színpadra is magában rejtette az új lemez ígéretét. "Én nagyon akartam, a többiek, Som Lajos, Závodi Janó, Gallai Peti és Köves Pinyó sajnos nem voltak erre fogékonyak".
Bár autodidakta módon alakította ki az énekhangját, a Piramis időszakában szinte végig úgy érezte, repül a színpadon, ami katartikus élmény volt.
- A hetvenes években a színpadi hangosítás minősége még nem volt megfelelő, ezért legérettebbnek az utóbbi tizenöt évben éreztem magam, a Piramis-évek projekttel, és a Közlegények trióval. Mindkettővel egész pályám dalaiból mazsoláztunk, és egy korábban ismeretlen intim hangot sikerült megtalálni - jegyezte meg.
A betegsége óta egy reklámfelkérésre újra felénekelte a Piramis Ajándék című, eredetileg 1978-as sikerdalát, amely így a mai fiatal generációhoz is eljutott.
A hangját az elmúlt két évben ugyan nem trenírozta úgy, mint azt a pályáján eltöltött évtizedek alatt, de manapság egyre többet foglalkozik vele. "Ha az egészségi állapotom lehetővé teszi, szívesen visszatérek a színpadra".
Fotók: Révész Sándor
