|
|
|
| Előadó: | Riddler |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Németh Tamás Bodnár Barna Kovács Dániel Szabó Tamás József Temesvári Bence Temesvári Máté |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
1. verze:
Sosem voltam több, mint egy hétköznapi arc,
Vannak jó napjaim, de még több, ami harc,
A napsugár vékony, amit széttör a vihar,
Csak néha jutok szóhoz, megöl a légkör, ami van.
Mára már ritkán írok trackeket,
De akkor sem szajkózom, hogy csórók az emberek,
Én attól, hogy divat lett, nem szidom a kormányt,
Nem lovagolok meg minden, kirobbant botrányt.
Figyelj testvér, én nem beszélek közhelyet,
És nem lebegek egy méterrel a föld felett,
Hogy éljek és rappelhessek, bemegyek, azt dolgozom,
Egy fillér jogdíjam sincs, főleg nem szponzorom.
Ez van, nem játszik rádió meg TV,
Simán Barna vagyok, nincs a nevem előtt VV.
Vannak válaszaim, de tízszer annyi kérdés,
Hogy csak ezeket írjam le, tényleg nagy kísértés.
Refr.:
Én vagyok én, ha úgy tetszik, ez hitvallás,
hús és vér a csonton, eddig sem írtam mást,
az összes korlátomon átlendített szintagmák,
lezáratlan, általatok megfigyelt x-akták.
Én vagyok én, ha úgy tetszik, ez hitvallás,
hús és vér a csonton, eddig sem írtam mást,
az összes korlátomon átlendített szintagmák,
lezáratlan, általatok megfigyelt x-akták.
2. verze:
Magyar vagyok, de nem húzok se jobbra, se balra,
És hogy erről rappeljek, a büszkeségem nem hagyja,
Ez van ma, idegen vagyok a rapp közegben,
Ami sok hatásvadász, hülye gyerek felnőtt testben.
Nem törekszem már a rajongói tömegre,
Biztos vagyok a szerepemben és ez nem rögeszme,
Öregszem? Lehet! és már nem kell senkit meggyőzzek,
Ha egy ember ért meg, akkor elnyomom egy főnek.
Ez tölt fel, ez hajt, hogy pofázzak lassan 10 éve,
A legjobbakkal nyomtam, de nem puncsoltam egy featért se,
A papírra minden betűt a kisszobában tettem,
És azt hiszem, hogy tévednek, akik ikont látnak bennem.
Örök késztetés, hogy mindenben egyre jobb legyek,
Nem állhatok meg, míg vannak megmászandó szóhegyek,
Az energiahullámtól a kezemben a toll remeg,
Ha hallgatod és érzed, akkor felém dobj jelet!
Refr.:
Én vagyok én, ha úgy tetszik, ez hitvallás,
hús és vér a csonton, eddig sem írtam mást,
az összes korlátomon átlendített szintagmák,
lezáratlan, általatok megfigyelt x-akták.
Én vagyok én, ha úgy tetszik, ez hitvallás,
hús és vér a csonton, eddig sem írtam mást,
az összes korlátomon átlendített szintagmák,
lezáratlan, általatok megfigyelt x-akták.
3. verze:
Mindenkihez szólok, ez sosem lesz tinipop,
Nem fog arról szólni, hogy éppen mit iszom,
Itt írom le a múltam, de nem látom a jövőmet,
Ezért van, hogy a tükröt darabokra vágom az öklömmel.
Mert gyűlölöm az arcot, akit látok benne,
Mikor elmeséli, mit kellett volna máshogy tennem,
Ezt jelenti nekem, mikor le van nyomva a record gomb,
Akivé válok a süketben, minden sorral feloldoz.
Kölyökként kezdtem és így lassan harminc fele
Értem meg, hogy nem lennék már itt, ha nincs zene,
Ezért dühít minden pózer, aki amúgy szarik bele,
Csak azért nyomja, mert azt hiszi, nagyot szakít vele.
Kölyökként kezdtem és így lassan harminc fele is
Szól a beat a szobámban, így lesz minden papír tele.
Kölyökként kezdtem és így lassan harminc fele is
Szól a beat a szobámban, így lesz minden papír tele.
Refr.:
Én vagyok én, ha úgy tetszik, ez hitvallás,
hús és vér a csonton, eddig sem írtam mást,
az összes korlátomon átlendített szintagmák,
lezáratlan, általatok megfigyelt x-akták.
Én vagyok én, ha úgy tetszik, ez hitvallás,
hús és vér a csonton, eddig sem írtam mást,
az összes korlátomon átlendített szintagmák,
lezáratlan, általatok megfigyelt x-akták.
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
