|
|
|
| Előadó: | Dög Csut |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Rapp/HipHop |
| Címkék: | Keressük! |
Dalszöveg:
A semmiböl kezdtük, kinek a nyomor .
Kinek a lélek nyomor, hol a csend honol,
Kinek a fájdalom, Kinek a vigasz
Kinek jut a hamis? és kinek az igaz?
Mindegy ha szivat, ha egycipoben járunk
Egy utat keresünk, közös célt látunk ,
Itt élek énis és keresem a helyemet
Keresem mit akar az az elveszett szeretet
Neveket nem látok csak homályos arcokat,
Idegeneket, akik egymásba karolnak
Az élettel dacolnak, minden mast leszarnak
Pedig egy kurva ,forintot nemkaptak
Nagyképü buzi Kutya mire vagytok büszkék?
Hogy a pofáitok anyátok évekig eltürték?
A szivemben ugyanaz a senki maradok örökre
Ez táplálja a rapp-em az olajom a tuzre
Ami úgy ég ha meghaltam,és érezni fogják
Mert nemvolt jó, egyre mocskosabb a világ
Ha fény akarok lenni a sötét nagy semmibe
Párév mi átsegit látod csak ennyire... futotta
Én inkább élnék egy burokba és emlékeznék a legszebb napokra
Amit eltöltöttünk egyedül , vagy ketten
De igazak voltunk nem egy hamis szerepben
Velem csak annyira vagy ,te is öszinte
Amig látod a hátam és nemnézel a szemembe
Kiakaszt a sok fasz, megölném az összeset!
Az agyukba égetném ,hogy mi is az a becsület!
Feszültnek látsz? Te hozod ki belöllem!
Minden gátlásom a rapp-ben régen levetköztem
Filozgass csak ! az en filom a szopdki
Szopasd magad és kérlek engem se hadj ki
Szerencsésnek mondhatom a nyanvadt felfogásom
Ezért lessz a sok buta a saját fofogásom
A kedvenc a ''Mi fáj és még mindig nemérted,
Hogy a soraim a csontjaidban szednek szét téged
Neked van hozza képed? Énmeg elbújnék messzire
Addig amig az életem jóként nem telik le
A különbség ittvan, megérteni nemfognak (Soha)
A saját életemet adagolom drogomnak
Megannyi szempár ami értetlenül áll
Rájossz nemcsak egy dolog, amiért kár
Ami fáj!, Ami vár!, Aki száll!, Aki lát,
Pár kurva könycsepp nemsegit át
A bánaton, a fájdalmon Nesirj csak cselekedj
Csináld majd úgy,hogy a világ az beremeg
Kezedben lessz a döntésnek joga
Jobb ha élsz vele minthogy ... bevégzed a porba......
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
