|
|
|
| Előadó: | Kistehén |
|---|---|
| Album: | Elviszlek magammal |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 4:43 |
| Szövegírók: |
Kollár-Klemencz László Kollár Klemencz László |
|
Kollár-Klemencz László |
|
| Kiadó: | Szájbergyerek Bt. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Leállítom a forgalmat az utcán,
és ráfekszem a záróvonalra,
nem fogadok több üzenetet,
csak megyek,
aludni megyek...
Jobban néztem tegnap ki, mint máma,
mi az a szív alakú buborék a számban,
viszket, viszket, viszket elvakarom,
aludni kéne,
mi az a csúnya seb ott a szívemen,
hirtelen kapott belém a szerelem,
viszket, viszket, viszket elvakarom,
aludnom kell.
Csak nézem, nézem, nézem a lányokat,
hideg vasmászókának nézem,
viszket, viszket, viszket elvakarom,
szeretni kéne.
Sárga festék folyik le a hajamon,
egy elkenődött éjszaka a nyakamon,
viszket, viszket, viszket elvakarom,
szerelem kell.
Hagyjatok, aludni hagyjatok!
Jobban néztem tegnap ki, mint máma,
mi az a szív alakú buborék a számban,
viszket, viszket, viszket elvakarom,
aludni kéne,
Félek, ahol megérint a szerelem,
lila folt nő majd a fejemen,
viszket, viszket, viszket elvakarom,
aludnom kell.
Hagyjatok, aludni hagyjatok!
Aztán zuhanok,
megállítok mindent, ami mozog,
lehajtom a szívemben a sorompót...
Jobban néztem tegnap ki, mint máma,
mi az a szív alakú buborék a számban,
már nem viszket, már nem vakarom
már nincs szerelem, már nincs hatalom,
nem akarom látni a világot,
nem akarok álmodni sem róla,
csak betakarózni
a Feneketlen tóba.
Hagyjatok, aludni hagyjatok!
Nappal azon vagyok,
hogy éjjel jó legyen az álom,
punnyadt pumák pihenjenek
dodekaéder ágyon,
copfot fésüljek majd
barna mártáson,
még ne legyen valóság, már ne legyen álom.
Hagyjatok, aludni hagyjatok!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
