


| Előadó: | Kistehén |
|---|---|
| Album: | Elviszlek magammal |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 4:53 |
| Szövegírók: |
Erdős Virág Kollár Klemencz László |
|
Kollár-Klemencz László |
|
| Kiadó: | Szájbergyerek Bt. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Legyél fiú, legyél kislány, legyél te is név a listán,
aludj sokat, büfizz nagyot, viselkedj úgy, mint a nagyok,
ne szekáld a dadusodat, ne piszkáld a pelusodat,
ne vigyorogj ilyen bután, húzd le szépen magad után,
porzó mellé biggyessz bibét, melléknévből alkoss igét,
ne bazírozz durvább szerre, kattanj rá a sajtburgerre,
csináld szépen, amit mondok, ne szorítsd össze a combod,
hozd a formád, aztán kopj le, amit szoktál, arról szokj le,
ne szomorkodj, bárhogy fáj is, ne csak klikkelj, regisztrálj is,
változtasd meg életed, válts a Vígbe bérletet,
ne kísértsd a mindenhatót, válassz másik szolgáltatót,
őrizd meg a jegyedet, ne mozgasd a hegyeket,
tüntesd fel az adószámod, jöjjön el a te országod,
küzdve küzdj és bízva bízzál, vigyázz nehogy visszahízzál,
csukd-be-szemed, tartsd a szád, várd a világ tavaszát,
semmire se hederítve, feküdj szépen kiterítve,
mint az anyád méhében, pápá, nyugodj békében.



A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala