|
|
|
| Előadó: | Kistehén |
|---|---|
| Album: | Elviszlek magammal |
| Megjelenés: | 2012 |
| Hossz: | 6:26 |
| Szövegírók: |
Kollár-Klemencz László Kollár Klemencz László |
|
Kollár-Klemencz László |
|
| Kiadó: | Szájbergyerek Bt. |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | abszurd [+] |
Az ember életét
felfogni képtelen,
ha rájön a világ
valóban végtelen.
A világvég hangulat ellenére
mert, hogy új cipőm van,
éppen ezért minden reggel
úgy kelek fel, hogy:
jó színe van, meg anyaga.
Én a fiatalember az utcára lépve
beragyogja az utcát az új cipőm fénye.
megállít egy földönkívüli:
ne menj már sehova, itt a világvége.
Nem érdekel ez engem tessék idenézni,
felemelem a lábamat és megmutatom neki,
milyen szép a fiatalember új cipője,
nem viszlek el innen, de jobb, ha tudod, itt a világvége.
Gyere ufó gyere, tofut tömök a pofidba,
gyere ufó gyere, mindenem neked adom,
csak a csészédbe a csészédbe, eressz be a csészédbe,
vigyél el innen te kis földönkívüli.
Nézd azt a nénit a kitűrődött inggel,
hóna alatt néhány döglött leminggel,
üres hajó áll a folyón keresztben,
ne bassz ki velem, vigyél el vagy eressz be.
Aztán este,
leveszem a cipőm,
minden rendben van,
meztelenül
minden kihűl,
fekszem az ágyon
nézem a plafont,
azt hiszem átlátok
a mennyországon
az égnek
de jó színe,
a földnek meg jó az anyaga.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
