|
|
|
refrén.: 2x
sok minden maradt de több minden ami változott
félelmem erősödött mikor kaptam pár pofont
de nem mindegy kitől sokat ér nekem a vér szava
sose tudhatod meddig vagy talpon mikor érsz haza
1. verse
megint egy új éjszaka bennem van a sztíló
hogy meddig járom utamat most a sors lesz a bíró
ki eldönti nekem azt hogy meddig maradok talpon
de addig élek úgy ahogy beszerzem minden skalpom
felfogás kérdése hogy megnyerjem minden harcom
hogy ne lásd mitől félek ezért takarom arcom
és úgy maradok meg benned halványan mint egy fantom
nem is kérdés a vizet csak magam malmára hajtom
nem vagyok én nyitott könyv mindig zárva az ajtóm
de van hogy ott van a kulcs a szőnyeg alatt a padlón
van hogy szelíd vagyok de van mikor mint egy vad ló
de mit tehetek ha ez kell hogy ki másszak én a szarból
nem kegyelmez senkinek az életünk egy hajcsár
de hiába teperek még se vidít fel a krajcár
pedig van hely bőven nálam kiürült a pajtám
mégsem esek kétségbe tesó ilyen a fajtám
minden ember ajkán méreggel itatott rúzs
ne kételkedj te soha feltűnik melyik a rossz út
refrén.: 2x
sok minden maradt de több minden ami változott
félelmem erősödött mikor kaptam pár pofont
de nem mindegy kitől sokat ér nekem a vér szava
sose tudhatod meddig vagy talpon mikor érsz haza
2. verse
megint egy új éjszaka nem súg semmit a szél szava
titok marad meddig élsz és az hogy mikor érsz haza
megcsap itt a vér szaga megdől most az élet fala
nem minden horogra jut sajnos a tó arany hala
elvágható minden mint aranyhajnak aranyhaja
vagy kezelhetetlenné válik mint Joker agybaja
aki itten nagyba van annak olyan az alkata
nem segít a varázsszó főleg ha fogy az abraka
nem előnyös ha valakinek mindig tárva az ablaka
könnyen útnak indulhat az ember védőangyala
vannak szavak amiket ki mondok de csak félve
mégis ahogy ki mondtam azzal el is száll a szélbe
a szándék ami néha komoly mégse mindig fontos
és nem mindegy kinek a tavába dobod az olmod
a félelem az mindig ott van akármerre mész el
csak az határozza meg utunk hogy ki mit merészel
nem érhető fel pénzel amit csináhatsz ésszel
a félelem az mindig ott lesz de e miatt ne térj el
refrén.: 2x
sok minden maradt de több minden ami változott
félelmem erősödött mikor kaptam pár pofont
de nem mindegy kitől sokat ér nekem a vér szava
sose tudhatod meddig vagy talpon mikor érsz haza
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
