Előadó: | Children of Distance |
---|---|
Album: | IV. Felvonás |
Megjelenés: | 2012 |
Hossz: | 3:47 |
Szövegírók: |
Somogyi Péter (Horus) Ács Róbert (Carp-E) Nyári Roland (Shady) Ács Róbert Nyári Roland Somogyi Péter |
Stefan Hinterlang |
|
Kiadó: | Gold Record Music Kft. |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
1. Versszak (Shady)
A négy fal közé vagyok bezárva egyedül,
Ha megkérdezed hogy vagyok, azt mondom remekül.
Ha elmondanám az igazságot, hogy mennyire szenvedek,
Az lehet, hogy elrontaná és leszegné a kedvedet.
De kedvellek, sőt... ezért mosoly van az arcomon,
Nem segítek azzal, ha könnyem a szívedbe karcolom.
Te tettél beteggé, de Te vagy a gyógyszerem.
Átestem már síró kúrán és megannyi módszeren.
Semmi sem tett jót velem, nagyon gyenge jellemem,
Taszítalak, pedig szerelmed lehet ellenszerem.
A magány nem gyógyít, az írás nem kezel,
A gép nem gyógyír, a DELETE nem vesz el.
Elvágyódnék hozzád, örök börtönöm leszel,
Talán a közöttünk lévő rácsokon az idő majd reszel,
S ha majd a zárkán átlátsz és észreveszel,
A legboldogabb emberré és szabaddá teszel.
Refrén (Horus)
Elvágyódom hozzád, mégis oly messze vagy tőlem
Hiába jössz, úgyis végem
Elvágyódom hozzád, mégis te jössz, ha kérem
Ne szólj, csak nézz, úgysem értem
Elvágyódom hozzád, mégis oly messze vagy tőlem
Hiába jössz, úgyis végem
Elvágyódom hozzád, mégis te jössz, ha kérem
Ne szólj, csak nézz, úgysem értem
2. Versszak (Horus)
Megcsaltalak nem egyszer, megcsallak még ezerszer,
Számtalan alkalommal kívántam, te eressz el.
De nem tetted, maradtál, megfojtasz, felemelsz,
Az élet árvaságba taszít, mégis te nevelsz.
Bármennyire fáj, soha nem lehetsz több,
Mint ő, mint mi, mint ami vele sőt mi több,
A nyomába se érsz annak mit egykoron megálmodtam,
De büszkén ülök a vonaton amire jegyet váltottam.
Boldog vagyok veled, de otthon mégis ő karol át,
Néha sírnom kell, néha meg játszom a hős katonát.
Elvágyódom, hozzád, mégis tőle kapom mindazt,
Mire szükségem van érted, mit magadból nem adhatsz.
Karolj át erősen, csak néha engedj utamra,
Csak hagy nevezzek be a végtelennek tűnő futamra,
Tudom én, egymás mellett nem férhettek el,
A választás nem könnyű, de Ő T te meg R.
Refrén (Horus)
Elvágyódom hozzád, mégis oly messze vagy tőlem
Hiába jössz, úgyis végem
Elvágyódom hozzád, mégis te jössz, ha kérem
Ne szólj, csak nézz, úgysem értem
Elvágyódom hozzád, mégis oly messze vagy tőlem
Hiába jössz, úgyis végem
Elvágyódom hozzád, mégis te jössz, ha kérem
Ne szólj, csak nézz, úgysem értem
3. Versszak (Carp-E)
Elvágyódom, mert érzem, hogy rég nem megy,
A kapcsolatunkat már csak szenvedésnek élem meg,
Arról kéne szólnia, milyen jó melletted,
Milyen választ vártál amikor a kérdésed feltetted?
Miért változott meg minden? Miért lettél más mára?
A barátok fontosabbak a szerelmünk kárára,
Én meg csak várok rád, de tudom, hogy nincs mire,
Akinél csak második vagyok, annak nincs szíve,
Száz dalból raktál össze, darabról darabra,
Minden szép emlék súly, én meg szenvedek alatta,
Döntenem kell, én inkább két tűz közt égek el,
De nélküled nem megy, az élet úgysem érdekel,
Összeköt a múlt, a közös emlék ver rabláncra,
Könnyek között nevettünk bele a sors arcába,
Maradj még, bár tudom erre nem kérhetlek,
Elvágyódsz, mert érzed, hogy már rég nem megy.
Refrén (Horus)
Elvágyódom hozzád, mégis oly messze vagy tőlem
Hiába jössz, úgyis végem
Elvágyódom hozzád, mégis te jössz, ha kérem
Ne szólj, csak nézz, úgysem értem
Elvágyódom hozzád, mégis oly messze vagy tőlem
Hiába jössz, úgyis végem
Elvágyódom hozzád, mégis te jössz, ha kérem
Ne szólj, csak nézz, úgysem értem
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11