Előadó: | Tkyd |
---|---|
Album: | Szürke angyal |
Megjelenés: | 2004 |
Hossz: | 2:59 |
Szövegírók: |
Tkyd |
Tibbah |
|
Kiadó: | BlooseBroavaz Productions |
Stílus: | Rap, Hip-Hop |
Címkék: | Keressük! |
Hát itt van, mit vártam, amire vágytam
Reményt zabáltam és álmokat hánytam
A lehetségesnél messzebre szálltam,
Sokat reméltem, de semmit nem találtam
A napok, mint mozaikdarabok
Kifakult képek, az emlék kavarog
Rímeket hadarok, zenéket zavarok
Stabilnak látszom, de hullanak a csavarok
Magamba mélyen matatok
De maszkot mutatok, hamisak az adatok
A rendszer téved, kiszívja a véred
Kéred a béred, de el nem éred
Soha nem ébred a végtelen nyugalom
A napfényt kutatom a végtelen nyugaton
Álmomban indulok végtelen utakon
Vigyáz a csend, míg az utamat kutatom
Mindenhol tudatom: véget ér az uralom
Eltűnnek a színek, felváltja az unalom
Szűk a cellám, de minden nap utazom
Mindig más vagyok, de önmagamat mutatom
A testem a homok, ami izzik a napon
Az agyam a tinta, ami szárad a lapon
A kezemmel tollamat vezetem, de vakon
Az emlékeimbe vésve egy padon
A civilizáció rosszabb, mint a vadon
Hiányzik valami, de nagyon
Új világ.....
Hát itt van, mit vártam, amire vágytam
Fényt vetettem, árnyékot kaszáltam
Túl sok a relatív, hol van a kreatív?
Valaki hív, de az emlékem negatív
Kőbe vert álmok mögé rejted önmagad
A pénz ragad, a lelkiismeret tagad
Falakat bont a rothadó szeretet
Ha vezeted a szemedet, láthatod a szemetet
Kattan a tár, hiszen nem ölt még eleget
Ömlik az élet, már érzem a meleget
Emberek állnak, falnak és félnek
Elfelejtik, hogy kiért is élnek
Jézus, Mohamed, Allah vagy Siva
Választ ad néha a cannabis sativa
A civilizáció rosszabb, mint a vadon
Hiányzik valami, de nagyon
Új világ.....
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah