|
|
|
| Előadó: | Moby Dick |
|---|---|
| Album: | Ugass kutya! |
| Megjelenés: | 1990 |
| Hossz: | 3:24 |
| Szövegírók: |
Mentes Norbert |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | E&E Produkció |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Patkányt láttam álmomban
Holttestekben bomoltan.
Vért, vért a holttesten
Mindent elöntött a szenny.
Szeméthegyek eltemetnek, túl kell élni,
De hogy bírjam ki a bűzt, hogy bírjam ki?
Mint a hangyák belédmásznak
Atomjai a rothadásnak.
A jelszavak vérré válnak Elfolynak a csatornában.
Refr.:
Bűz van! Bűz van! Bűz van!
Orrfacsaró bűz van!
Bűz van! Bűz van! Bűz van!
Megfulladok bűz van!
Az országban dög rohad
A hazugság fojtogat
A mocsok, a piszok, a szemét az úr
A gyomrod, a gyomrod kifordul!
Mindenkinek elege lett,
Tiszta víz kell,
Patkányok közt
Hová lett az ember?
Refr.: Bűz van!...
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
