|
|
|
| Előadó: | Genitív |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kajak alig látok, mert beütött a másnap
A képek az agyamban, így érzem magam másnak
Stereoban szól minden spanom az utcából
Hogy hülye voltál megint elég a lázadásból
Megállítanak a téren már megint hiányolnak
Hallgatom a sztorit hogy este milyet hajtottak
Közben majd szét megy a fejem, összepakolom a képet
Hogy mi a fasztól láttunk tegnap olyan kurva szépet
Megtaláltam a bűntet rendesen szétesett minden
Felvettem egy számot, bár nem tudom, hogy mi képen
Tegnap jól berúgtam aztán megírtam egy verset
Hogy mért látjuk a nőkben csak a félkör forma segget
Esküszöm többet nem iszok, minden vasárnap megfogadom
Következő szombaton, meg a fejemet foghatom
Így telik el egy hét, ahogy idősödöm bánom
Hogy egyre több fekete folt marad meg az aktámon
Refl:
Tegnap annyira bebasztunk, hogy összefolytak az utcák
Mielőtt haza indultunk még felszívtunk egy utcát
A villogó fények meg felkavarták az agyam
A stroboszkópnak fényétől hánytam én le magam
Tegnap úgy bebasztunk, hogy összefolytak az utcák
Mielőtt haza indultunk még felszívtunk egy utcát
A villogó fények meg felkavarták az agyam
Hazavittem a nőmet, így készítettem ki magam
Felkelek szédülök, magamról nem tudok
Ahogy felállok az ágyról egyből felbukok
Anyám utasít lehelj rám, kérdezi mit ittál
Te pirulva odamondod, vodkát, bort meg pálinkát
Megyek az úton, egy pár tag rajtam nevet
Át kiabálnak szemből: mi van te elmebeteg?
Emlékezni próbálok a legjobb amit tehetek
De ilyen állapotba ezt kajak nem lehet
Úgy megyek mint egy zombi, ki az áldozatot várja
Ahogy érzem magam, az csak egyszerűen trágya
Már megint én lettem a nevetés tárgya
De ezt tegnap leszartam, bele húztam a vodkába
Rosszul lét egyből jön elkerülni nem lehet.
Fogmosás közben megcsap a lehelet
Ahogy én tegnap bebasztam az nem volt átlagos
Én még mindig részeg vagyok, nem pedig másnapos.
Refr:
Tegnap annyira bebasztunk, hogy összefolytak az utcák
Mielőtt haza indultunk még felszívtunk egy utcát
A villogó fények meg felkavarták az agyam
Hazavittem a nőmet, így készítettem ki magam
Tegnap annyira bebasztunk, hogy összefolytak az utcák
Mielőtt haza indultunk még felszívtunk egy utcát
A villogó fények meg felkavarták az agyam
A stroboszkópnak fényétől hánytam én le magam
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
