|
|
|
| Előadó: | ATF |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Dihen Tamás Rédai Gábor Rédai Gergely Vincze Miklós |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
LoT
Mondd, mit tennénk, ha az élet püfölne,hányszor tet-
tük ölbe a kezünk és nem néztünk tükörbe?
Hányszor lázadtunk, próbálva szeretni,
Nem esni kómába, szólj rám, vagy nevess ki,
Én mégis fájlalom, hogy hányan nőnek fel
Apa nélkül, a földről végül sok föl sem kel...
- Ábrándok sártengerében úszva zárt szemmel,
Utálja magát, de szeretni mást sem mer...
Attól fél, hogy ismeretlen térfelet tár fel,
Így ténfereg tovább, és ez éveket átszel,
Mélyre megy, ameddig nem látsz el, ez páncél,
Mindene magáncél, - adni nincs hátszele..
- Úgy kezel, ahogy bánsz vele, ez üzlet,
Nem szeret, mert nem élte meg, hogy azzal leküzdhet
Meredélyeket, mer' veszélyek hegyormain
A léleknek formalin.... A szeretet
Sok mindent eldönthet, de nem hozhat törvényt,
Néha az ad legtöbbet, kivel a legrosszabb történt...
Így ad önként, így iktatja ki az önkényt,
Nem lelnénk több fényt, ha megölnénk...
Mer' van aki a végnél, valaki az élete felétől,
Művész vagy fizikus, a végtelen felé tör,
Nem tör meg, erőt ad, pont ez késztet feledni,
Mert csak a szeretetünk az, mi természet feletti!
Refr.
Vajon nincs-e minden veszve, ha én nem
Tenném meg, amit más se tenne meg értem
Bár én érzem, bennem is van természetfeletti
De az ember úgy siet közben elkésett szeretni
Artone
Ha te én így én úgy egymástól elrabolt napok,
a fogam is vacogna ott ahol ilyen adok kapok
Csak az élet, ha a biznisz-szemlélet teremti
a szívem ettől veszett meg, de még nem veszett ki
Tudom van szemfényvesztés ezernyi,
de hiszem mindenkiben van természetfeletti
a szeretetet csak a szeretet teremti
és a hiányát nem tudod egy felessel lenyelni
tekintete elől a selejtet se rejti
és úgy marad hű hogy nem eskette senki
ha kezembe rózsaszínesen csöpög
ujjam nyomán csak hajadba ragadt maszat marad
de aki minden szépen mint ócska giccseken röhög
az éhesen majd a falat kaparja csak
de ha nem csak egy vállrándításnyit
hiszed vagy nem hiszed hogy más is számít
bárki bármit állít a másvilág itt
a plakátvilág falán is átvilágít
tekintetem száz irány szívja, de csak ez ad keretet
ha kezemet nem a vágy irányítja de a szeretet
Vajon nincs-e minden veszve Ha én nem
tenném meg amit más se tenne meg értem
Bár én érzem bennem is van természetfeletti
De az ember úgy siet közben elkésett szeretni
Dúcz Erzsébet:
bár én érzem bennem is van
természetfeletti
de az ember úgy siet
közben elkésett, elkésett
szeretni.............. Mint a lélegzet
elakadok ha elém kerül
egy sors vagy egy sor ami ébresztget
szeretni tanít észrevétlenül
hányszor csak a gőgünk az akadály
hogy lássunk - szeretni csak ha fáj --
úgy tudunk, mert minden nap vizsgázunk
S mint a bőr és köröm között megragadt
Szürkés piszoknyom
A közöny úgy gyűlik bennem
Törött ösztönök között tipródom
De veled a szeretet rég elfeledett
Szavait kimondom
Örökké csak ezen lógok
Mint köldökzsinóron
Refr.
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
