|
|
|
| Előadó: | ATF |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Artone:
véletlen nincsen csak kéretlen kapott
De nekem az életben ez valahogy mindig mélyebben hatott
a kényszerek között szétmálló napokba
könnyedén zárkózhatok be s félálomba vonja
az életem a félelem, pedig az élet spontán kerek
én a keserűt is lenyelem az ízetlen kis morzsák helyett
de nem ritka az ad hoc- kapok az ingyenes friss forráshelyek
Ezért hagyok az életemben Istennek is mozgásteret
Lot
Kurva nagy tó, középen csónak, én meg kösz szépen,
Jól vagyok, csak a tetteim kötélen lógnak,
Mer' én evezek ugyan, de ha sötét lesz holnap,
Vagy vihar jön fölém, az talán több évre szól majd...
A terv csak egy törékeny jóslat, ha nem jön össze,
A véletlent okoljuk, hogy a sorsunkat megkötözte.
Ki azt hiszi, mindent irányít, még nem áll készen,
Hogy átvészelje azt is, ami nem történhet másképpen...
Refr.
Ha az élet kissé életlenebb,
Hagyd hagy jöjjenek a véletlenek
S ha végül helyére kerül minden képtelen kocka
Elmerengsz hogy vajon a véletlen hozta!?
Ha az élet kissé életlenebb,
hagyd hagy jöjjenek a véletlenek,
s ha végül helyrekerül minden képtelen kocka
majd kérdezheted tényleg véletlen volt-e
Lynx:
a saját valóságom vesz körbe, kietlen kánaánként
negyed század pora rajta, ilyen lett már a látkép
bor a bajra sincs már elég, a sors kérlelhetetlen
jót akarva keresem helyem a véletlenekben
de a párkák vezette ábránd csak a sors
miben vakon bolyongó énem járkált valahol
nekem derogál a direkt, a sok jogi abrakadabra
megszokásjogommal bízom a szabadakaratba'
Artone:
Nincs kötetkompozícióm mert minden szöveg torzó
Engem a nyelv-forma egyben tart, bár nincs pol pozícióm
De az éneklő hímhoszteszekre tíz hosszt verek
ha nyelv sima salakjára dísz koszt vetek
a jövőt tervekkel mint bőröd pirszingekkel díszíted fel
de ha allergiád lesz rá az arcod papírszint vesz fel
életem fonala nem fér a társadalom tű fokán át
de a hitem magammal viszem mint hamuba sült pogácsát
refi
Lot:
Ha tehetném, a saját metszetemből kijönnék, mer' ez szűk,
A történelemben meg az összes okot észrevesszük...
Másképp fest a tág kép, mi meg magunkba zárva
Nem látjuk át még az alaprajzot: túl nagy ábra...
Hatás-ellenhatás, az eleje óta mozgás van,
Csak Isten tudja, merre tart... Bár jeleket szórna, hogy lássam!
Lehetek pont ma pompásan, de az én medremet most ássa
A véletlenek sodrában a keretek formabontása!
Lynx:
a véletlenek, térkép helyett ingyen navigálnak
ezért mértéktelen hódolok minden sarki bárnak
esélyt ad hoc adok mindent napnak, évnek
de hanyag énem részleteket is nagyban néz meg
itt lokális a szokás is, hogy ember ember farkasa
ez a végtelenben elcsukló nemzetemnek halk szava
opálos múltból csiszolt kristályos jövőképek
lesz örömének a véletlenekbe fáradt közönségnek
Refi (2X)
– A fesztiválszezon végén már csak a karszalag fakó lenyomata emlékeztet a nyárra, de a közösen átélt kalandok, a felejthetetlen koncertélmények és a frissen megtapasztalt szabadság érzése velünk maradnak. Ezeket az élményeket és az általuk felvetett kérdéseket vizsgálja a Fesztiválország című zenés mozifilm – szól a beharangozó.
Fotó: JUNO11
Kötelező és marginális nyilatkozatok a Fesztiválországban
A legismertebb magyar fesztiválszervezők szólalnak meg: Lobenwein Norbert, Fülöp Zoltán, Márta István, Oszkó-Jakab Natália, Valde Orsolya, Varga Balázs, Lovasi András és persze kihagyhatatlan Gerendai Károly és Müller Péter Sziámi. Emellett Lovasi András, a Halott Pénz, a Bagossy Brothers Company, a Quimby, Дeva, Sisi, a Margaret Island, a Blahalouisiana is mesél a fesztivál-élményekről.
Müller Péter Sziámi a film díszbemutatóján
Fotó: JUNO11
De miért maradtak ki olyan fesztiválok, amelyek máig meghatározó szereplői (Campus) vagy azok voltak (Hegyalja) a hazai fesztivál-történelemnek? Irreleváns a Dope Calypso és Soma Mamagésa megszólalása. Soma talán épp a forgatás idején lépett fel az Everness Fesztiválon és ezért nyilatkozott, nem derül ki. Önnön erőltetett poénjain nevetgélő, a Szigeten felbukkanó Nánásiék sem adnak hozzá a filmhez. Megszólal még Sisitől Grandpierre Attilán, az átszellemült Varga Líviuson át Beton.Hofiig Beck Zoli és Eke Angéla is, azonban a film készítőinek koncepciója így sem nyilvánvaló.
– A szerkesztési elvem az volt, hogy a hazai fesztiválvilág sokszínűségét mutassuk be, tehát egy-egy fesztiváltípus vagy szubkultúra reprezentálója került be a filmbe – fogalmazott Csizmadia Attila, rendező.
Csizmadia Attila rendező és Varga Lívius (Quimby)
a díszbemutatón
Indokolatlan, hogy a széttetovált, extrém külsejű modell Szintia, aki életében először járt (a Sziget) fesztiválon, egy önálló szeckiót kapjon a filmben. Nem elegáns az sem, hogy olyan nyilatkozatok is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy egyes előadók mely fesztiválokat nem ismerik. Elmondható kulturáltan (ahogyan a Gryllus-testvérek megbeszélik az Ozora Fesztivált – és ez még vicces is), de ha mégsem sikerül, talán célszerűbb kihagyni az adott véleményt.
A Gryllus-fivérek a film egyik jelenetében
Fotó: JUNO
Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Bánkitó Fesztiválról vagy hogy ismerjük-e a Fekete Zajt, nem tanácsos sértő megjegyzésekkel illetni az adott műfaj kedvelőit. Zenei stílusokról és azok rajongóiról illetlenség bántó dolgokat mondani, pláne ha színpadi ember az illető. Így épp az az elfogadás és nyitottság veszik el a történetből, amelyet hangsúlyoz.
Történetmesélés
Talán épp egy fiktív szereplős történet tette volna kerekké a filmet és törölte volna el a kissé nyers, dokumentumfilmes jelleget? (Ahogyan a Mi vagyunk Azahriah-filmnek jót tett az extra eseményszál.) A Fesztiválország a közlemény szerint abba a filmes hagyományba szeretne illeszkedni, amelynek mérföldkövei az Oscar-díjas Woodstock (Michael Wadleigh, 1970), a Glastonbury (Julien Temple, 2006) vagy az avantgárd Global Groove (Nam June Paik, 1973). Ez sajnos, nem sikerül neki.
Remek lépés volt az archív felvételek modern kori újraforgatása
Gerendai Károlyt már az első Sziget Fesztiválok idején is kamerák kísérték. Számos legendás lépésének (ahogyan sétál a K-hídon vagy a Hajógyárin) eredetijét és reprodukcióját is láthatjuk a Fesztiválországban. A kilencvenes években a fiatalok mertek nagyot álmodni. Megteremtették azt az atmoszférát, amely hazánkat Európa fesztivál-nagyhatalmává tette. Így lett a Diákszigetből Európa legsokszínű fesztiválja. Így élte az álmát a fiatal Gerendai is.
Lovasi András mesél arról, hogy hogyan találták ki a Fishing On Orfű fesztivált. Márta István arról sztorizik, hogy hogyan gyökerezett ki a Balaton-felvidéki falu pajtájából a Művészetek Völgye, amelyet aztán a Gryllus-fivérek értékes munkája is formált. Olyanná, amely ma lehetővé teszi, hogy az egykori Kapolcsi Művészeti Napok mára a nyár egyik legnagyobb kulturális ünnepe legyen.
Lovasi András, a Kispál és a Borz frontembere a film egyik
jelenetében
Fotó: JUNO11
A legjobb plakátragasztók a KFT-nek dolgoztak: a Volt Fesztivál alapítói
Szívmelengető érzés, ahogyan Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert abban a tornateremben mesél, amelyben a legendás soproni fesztivál alapjait lefektették. Kezdetben maguk plakátoltak. Majd híre ment, hogy ezt milyen jól csinálják, a KFT zenekar is felkérte őket a feladatra.
Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert fesztiválszervezők a film
díszbemutatóján
Fotó: JUNO11 Facebook
A Sziget Fesztiválon Torgyán József is tiszteletét tette
A Független Kisgazdapárt elnöke nyomatékosította a fiatal srácokban, hogy az a fontos, hogy a csajoknál jól teljesítsenek. Akkoriban a rendezvényen Drogbusz is volt – a szerhasználat ellen kampányolt – nevét sokan félreértelmezték.
Lemmy (Motörhead), David Bowie, vagy épp a az egyik utolsó Linkin Park-koncert az énekes tragikus öngyilkossága előtt Sopronban. A balatoni nyár vízparti élményei, a Bánki-tó bája, a Fekete Zaj experimentális zenéinek sötét mélysége és Paloznak lankáin szálló melódiák egy pohár gyöngyöző bort kortyolgatva – ez mind része a magyar fesztivál-kultúrának.
És a porból lett szabadság, ahogyan a film mottója hangzik. Pillanatnyi emlékképek, a hazai fesztivál-történelem hangulatos mementói, amelyek jólesőn melengetik a néző szívet.
A Blahalouisiana fesztiválkoncertje
Fotó: JUNO11
Életed mozija – hangzik a film másik szlogenje
A fiatalabb generációknak is annyit ad ez a film, mint a hőskor fesztiválozóinak? Inkább azok számára gazdag és üdítő, akik nem a zenei szektor szereplői és most pillantanak be először a magyar fesztiválok kulisszái mögé?
Egy korszak vége a hazai fesztiválozásban
Ahogyan Lobeinwein Norbert fogalmaz: most jött el egy korszak vége. Noresz az idei Strand Fesztiválon, a Dalszerző podcastjében beszélt arról, hogy a közelmúltban beszélgettek a szervező kollégákkal arról, hogy hogyan haladhat tovább a fesztiválok jövője a mai Magyarországon.
Vajon a jövő generációja is megtapasztalhatja majd, hogy milyen érzés a porból lett szabadság?
Közönség-találkozós vetítések listája itt.
A Fesztiválország 2025. szeptember 18-tól országosan látható a hazai mozikban.
Fotók: JUNO11
